Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

kozások után brennbergi bányászatunk — annak ellenére, hogy 1759-ben már szakszerűen működött —, csak 1793-ban indult nagyobb lendületnek. Brennberget követően 1768-ban Nógrádverőcén, 1780-ban Vértessomlyón, 1781-ben Dorogon, 1782-ben Vasason, 1786-ban pedig-Sajókazán kezdenek szenet bányászni. A kezdetleges kis bányák termelése a XVIII. század végéig azonban olyan jelentéktelen volt, hogy ezidőben alig beszélhetünk még szénbányászatról.

8 Ugyanekkor nyugaton már régen ismerték, hatalmas bányákból nyerték és gyáripari méretekben használták a szenet. A közismerten elmaradott magyarországi viszonyok hatásáról van itt szó. Tulajdonképpeni szénbányászatunk csak az 1830-as években veszi kezdetét a dunai gőzhajózás, s 1846-ban, ezt követően, a vasútépítés megindulásával. Gőzhajóink, vasútjaink, malmaink és téglagyáraink szénszükségletét ez időben még csaknem egyedül a dorogi szénbányák fedezik.

9 Itt me gkell emlékezni Széchenyi István nevéről, aki jelentős kezdeményezéseivel hozzájárult a kőszénbányászat mielőbbi gyorsításához. 1827. június 7-én kelt, és Pest vármegyéhez intézett levelében közli a „Karokkal és Rendekkel" hogy Pesten vagy Budán gőzmalmot kíván létesíteni. Ezt nemcsak azért tartja fontosnak, hogy ne csak gabonát, de lisztet is szállíthassunk külföldnek, hanem azért is, hogy a „gyöngébbsorsúak" keresethez jutnának a szénásással. Hasonló gondolatok húzódnak végig a „Balatoni gőzhajózás" című, 1846. április 2-án kiadott, 34 oldalas röpiratában is, melyben ezt írja: „a balatoni gőzhajózás kőszénszerzésre fog indítani". Szinte felszólít, hogy „kőszent kell szerezni!". Mert meglehet, sőt hihető — írja tovább —, hogy kimeríthetetlen kőszénrétegen, ... a lehető legnagyobb kincsen ül Zala—Veszprém—Somogyban nem egy szegénylegény. Széchenyi ösztönzésére az 1840-es években a Balaton környéki megyékben mindenütt szenet kerestek. A széntermelés, ha lassan is, de a szénbányák bővülésével, számának gyarapodásával nőtt. 1867-től a milleniumig terjedő kereken 30 esztendő a hazai szénbányászat és ipar fejlődésének fénykora, mely idő alatt 2000 kisebb-nagyobb gyáralapítás történt és evvel együtt a széntermelés rohamosan emelkedett. Ebben az időszakban jelenik meg a piacon a borsodi szén is.

1 11