Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

nésével az ékkel és kalapáccsal történő vésett munka volt a legeredményesebb. A művelés a keményebb kőzetekben tűzzel történt, mert annak hatására a legkeményebb kőzet is megrepedezett. A tűzzel való munka ősrégi eljárás, ezt a történelem előtti idők bányászatában is megtaláljuk. Különös szeretettel alkalmazták a rómaiak, majd később a középkorban, a kontinens minden bányavidékén találkozunk vele. Hazánkban különösen Erdélyben még a XIX. század közepén is alkalmazták.

4 Ilyen módon folyt a bányászat hazánkban a robbantás bevezetéséig. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a bányászati technika történetének legforradalmibb újítása a robbantás bevezetése volt. A bányászatot forradalmasító robbantást a világon először 1627. február 8-án, a Selmecbányához tartozó Felső-Biber táróban alkalmazták. Weindl Gáspár volt a végrehajtója. Ennek jó eredménye forradalmi újítást, új határkövet jelentett a bányászat történetében, mert máról holnapra meggyorsított minden munkát. Megnövelte a teljesítményeket, úgyhogy a művelés minden ágában gyorsítani kellett a munkafolyamatokat. A robbantással meggyorsult munkafolyamatok gépeket kívántak. így jelentek meg a XVII. század végén és a XVIII. század elején az első bányagépek. Az európai kontinensen első ízben magyar bányában, Újbányán alkalmazták a gőzgép elődjét, a „tűzgépet", a vízoszlopos szivattyút, a sűrített levegővel hajtott léggépet. Az első igazi bányagépek HellJózsef Károly (1713—1789) Selmecbányái főgépmester találmányai.

5 A fejlődő technika megfelelő szakemberek képzését kívánta meg. Ezt szolgálta az 1735-ben Selmecbányán alapított bányatisztképző iskola, melyet Mária Terézia 1770-ben akadémiai rangra emelt.

6 A bányagépek alkalmazásához és a vashámorok működéséhez sok tüzelőanyagra volt szükség. így vette kezdetét a XVIII. század derekán a kőszénkutatás, melynek eredményeként egymás után születtek meg szénbányáink. Első hazai szénbányánk Sopron határában Brennberg. Payr Sándorral és Faller Jenővel együtt Rieder János Györgyöt tartják a brennbergi bánya felfedezőjének. A Pfalzhol ideszármazott szögkovács ismerte a szenet és használatát - miután 1753-ban szenet talált a mai Brennberg alsó végén — ettől kezdve „bányászta" és műhelyében égette. A soproni szögkovács hazánk első szénbányásza. A város 1756-ban szerzett tudomást a szénelőfordulásról és á szén használatáról. Ettől közismert a soproni szén, ezzel kezdődik hazánkban a szénbányászat.

7 Meg kell jegyezni, hogy ebben az időben a Habsburgok elnyomó politikája miatt a tudás, a technikai és gazdasági felkészültség olyan alacsony fokán állt még nemzetünk, hogy sajnálatos módon csak kevesen tudták mire való a szén. így érthető, ha hosszabb-rövidebb ideig tartó próbál10