Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

ve, ha komák vagy komaasszonyok lettek. Ebben az esetben, ha egykorúak voltak, akkor is magázták a komaasszonyt. A_köszönés általában a napszakonkénti köszönés volt, a nőknél is, ugyanúgy mint a férfiaknál. A fiatalabb az idősebbnek "Jó napot Mari néni!" - köszönt. Az idősebb "Adjon Isten neked is!" - köszöntéssel fogadta. Az egykorú fiatal "Szervusz!"-szál, az idősebb egykorú "Jó napot!"-tal üdvözölte egymást. A köszönést legtöbbször a megszólítás helyettesítette. Ha a gazda szekéren jött és hozta az ekét "Jó ment-e?" vagy "Szántani vót?" - kérdéssel üdvözölték, amire a válasz "Jóment!", vagy "Szántani!". Ha az asszony kapát vitt magával és a faluból kifelé ment "Kapálni megy?" - köszöntötték. "Kapálni!" - fogadta a köszöntést. A legények hasonló korú legénnyel találkoztak, akkor is, ha nem a faluból való volt "Szervusz!", "Szervusz cimbora!", "Hogy vagy?" - megszólítással üdvözölték egymást. Képviselőtestületi, Prezsbitériumi tagnak csak házasembert választottak. A legények nem szólhattak bele a falu életébe. A házasember kocsmába csak ritkán fordult meg, oda csak a legények jártak. A gömörszőlősi emberek rátartiak voltak. A tekintélyt a földterületen kívül az döntötte el, hogy kinek hány lova volt és milyen gazda volt. A legrátartibbak a Kovács és a Babus családbeliek voltak, mint akik a község legrégibb lakói közé tartoztak. Minden valamire való gazdának legalább két lova volt, de gyakori volt a négy lovas, sőt a hat lovas gazda is. Akinek hat lova volt, annak két lova parádés ló volt. Azt igába nem fogták. Régen az egyik Kovács családnak hat lova volt. Volt is sok haragosa, irigye. Egy alkalomnál bosszúból éjszaka az istállóban két lovát leszúrták. A gömörszőlősi és keleméri emberek között mindvégig megvolt a rangbéli különbség, pedig mindkét falu lakói jobbágy sorban éltek. A gömörszőlősiek rangosabbra, többre tartották magukat. Még 1979-ben is így jellemezte a 95 éves Kiss Mária néni a kelemárieket, hogy "azok csak zsellérek". A különbség a gazdasági helyzetükből adódott. Szőlősön a földesúr nem lakott helyben, így a jobbágyok önállóbbak voltak, szabadabban gazdálkodtak, lovat tartottak, téglatomácos lakásokat építettek. Kelemérben az igás állat az ökör vagy jármastehen volt, csak négy gazdának volt lova. Három földesúr a községben lakott, ezért a jobbágyok kötöttebbek voltak, jobban függtek földesuraiktól. Házaik fatornácosak voltak. A községben több volt a zsellér. A közrend, közerkölcsre és jó magatartásra konzisztórium, de a községi bíró is ügyelt, s ha tudomást szereztek valamilyen rendellenességről, igyekeztek azt megtorolni. Ennek megismertetésére az alábbiakban közlök néhány határozatot, melyeket a konzisztóriumi jegyzőkönyvekben találtam. 68