Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

re nem kellett partot, hegyet mászni. Ugyanakkor a párválasztás érdekében mindég a hegyen túli falvakat keresték fel. összességében jellemző, hogy aközség lakóinak mozgásvilágában kiemelkedett a férfiak tevékenysége és jól megmutatta a nőkkel szembeni kiváltságos helyzetüket. A férfiak a munkavállalások, vásárok során a megyén túlra is eljutottak, katonakorban pedig az ország különböző helyeit is megismerték. Gyalog csak nagyritkán jártak, terheket sem cipeltek hosszabb úton. A mezőgazdálkodás és erdei munka mellett jó kereskedői tevékenységet is folytattak, adtak-vettek. Sajátos jobbágyi, majd kisbirtokos helyzetük szabadabb mozgást biztosított részükre. A testvér községgel, Kelemérrel szemben itt a lótenyésztés vált uralkodóvá, de ez lett a státuszhelyzet bizonyítója is. A nők alárendelt helyzete különösen figyelemre méltó. A nők csak a közeli falvakba jutottak el a vásárok vagy rokoni látogatásaik alkalmával. Gyakran sok kilométerre is gyalog vitték a jelentős terheiket. Általában csak azt értékesítették, amit maguk a ház körül előteremtettek, megtermeltek. A férfiak vásárlásaiba, a föld és állatok vételébe, eladásába nem vettek részt. A szekérre általában csak rokoni látogatások során kerültek. A gyermekek csak a legközelebbi, szaíiszédos faluig jutottak el az iskola és a templomba járás során. Csempészet Az 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződés 1921-ben lépett életbe. Élinek eredményeként a csehszlovák országhatárt Gömörszőlős nyugati hegyvonulatán jelölték ki. Az erdők nagy része a határon túlra került. A kis község életében nehézségeket okozott nemcsak ennek a területnek elvesztése, hanem a családi és gazdasági kapcsolatok megszakadása is. A csehszlovák területre került községekkel korábban a legszorosabb rokoni kapcsolatok alakultak ki régi idő óta. A gazdasági kapcsolataik is igen szorossá fejlődtek, hisz Tornaija, Rozsnyó, Rimaszombat, Rimaszécs vásárait mindég látogatták. A legfontosabb eszközeiket, építőanyagokat erről a területről szerezték be. A határ megvonása után a családi kapcsolatok fenntartását megkönnyítette az állandó határátlépési igazolvány, mellyel Naprágynál és Hubánál is átléphették a határt, nemcsak Bánrévénél. De a párválasztás elmaradt ezekből a községekből s átterelődött a keletre lévő magyarországi községekbe. A gazdasági kapcsolatok nem rendeződtek ilyen könnyen. A beszerzéseket áthidalták, de a termék és állatfeleslegeik értékesítése már nehezebbé vált. Ugyanakkor a két ország területén az árak erősen differenciálódtak. Az élelem nálunk olcsóbb volt, az iparcikkeket viszont Csehszlovákiában lehetett 58