Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

olcsóbban beszerezni. A lóért és szarvasmarháért odaát lényegesen magasabb árakat fizettek mint itt. Ez az árkülönbség gyorsan létrehozta az áruk és állatállomány illegális kicserélését, a csempészetet. Elősegítette ezt a rokoni kapcsolatokon kívül az igen kedvező természeti adottság. A mesterségesen kitűzött országhatár erdős területen húzódott, több helyen erdő volt a szomszéd községig. így az erdő lehetőséget nyújtott az észrevétlen közeledéshez, és nehezen lehetett a határt ellenőrizni. 1921-től 1930-ig élénk csempész kereskedelem alakult ki mind a két oldalon. Az 1920-as években volt a legintenzívebb. Az 1930-as években, mikor az országhatár megszilárdult lényegesen csökkent. A gömörszőlősi lakosok többségének megvolt az odaáti csempész partnere. így nem alaptalanul, a környék egyik legaktívabb csempész falujának tartották Szőlőst. Még ma is élénken él a lakosság emlékezetében a csempészet. Juhász Pálné, Kiss Mária szerint a csempészést két kereskedő kezdte el, akinek megvolt a kapcsolata egy itteni kereskedővel. Egy lovat csempésztek át az 1920-as évek elején, de a vásárban elfogták. A passzus az ura, Juhász Pál nevére volt kiállítva, de ő erről semmit nem tudott. A kereskedő kérte vállalja el, hogy övé a ló. Megtette jó jutalom fejében. Ekkor merült fel benne a gondolat, hogy ő is megkísérli a csempészetet. Egy lóval kísérletezett. Sikerült. Később ez rendszeressé vált. Szarvasmarhát is vitt át. A szlovák területen a Bikk-kútnál adta át a szlovák kereskedőnek, aki magyar pénzzel jól megfizette. Onnan borsot, tűzkövet hozott. Egyszer a csendőrök is elfogták és három napig fogva tartották. . Ha odaát vásárolni akartak valamit és át akarták hozni, nem a határátlépési igazolvánnyal mentek, hanem szöktek. Onnan leggyakrabban ruhaneműt, cipőt csempésztek át, de a rizs is jelentősen olcsóbb volt. Akadt, aki igen bátran, szekérrel ment át. Tornaiján megrakta a szekeret rizzsel és úgy jött vissza. Itthon egy nyárádi kereskedőnek adta el busás haszonnal. Fel is épített belőle egy nagy csűrt. Máskor egy szekérre való terményt vitt ki a határra. Az erdőben lerakta és bement a tanyára. Mikor az üres zsákokkal jött kifelé, megjelentek a fináncok. Futásnak eredt. Szerencsére a gabonás zsákokat nem találták meg. Egy alkalommal cigarettát vitt át, hogy eladja. A szlovák fináncok még az erdőben észrevették. Kénytelen volt a dobozokat eldobni és menekülni. Egy sűrű bokros részen hatolt át. Nem tudták követni. Juhász László még legény korában értékesebb italokat, dohányt vitt át. A cseh fináncok megfogták és bekísérték. Az árut elkobozták és a Hubay-tanya mellett lévő laktanyában hallgatták ki. Erős ember hírében állt. Elhatározta megszökik. Szétnézett, s látta, hogy a finánc egyedül van. Mellen ragadta az 59