Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

tették. Ettől jobb volt az étvágya és jobban hízott. A gonibázás is szokásban volt. Általában frissen fogyasztották. Csak nagyon ritkán aszaltak, mert annyi nem volt, hogy érdemes lett volna ezzel dolgozni. A tinórát a piacra vitték, ózdra is hordták, de amikor a piacon az orvos vizsgálni kezdte és a neki nem tetszőt elhajigálta, abbahagyták a piacra vivését. A szárított gombát szerették a savanyú káposztával fogyasztani. Rendszeresen Putnokon vagy az otthoni szatócsnál vásárolták. A gallyszedés, a vadon termő gyümölcsök gyűjtése vagy a gombázás asszonyi munka volt. Meg kell még említeni a suska szedését. A suska a mocsári tölgyfa gubacsa, amelyik a gubacsdarázs csípése nyomán keletkezett a tölgyfán és igen sok csersavat tartalmaz. Ezt is szívesen szedték az emberek. Putnokon értékesítették a zsidó kereskedőnél. Jól fizettek érte. Egy kg-ért 4-5 pengőt is kaptak. Régen vadméhek is voltak az erdőben. A mézet szívesen elszedték tőlük. Kifüstölték a méheket, hogy a csípésüktől megmeneküljenek. Ma már sokkal kisebb a kapcsolatuk az erdővel. Részben, mert az erdő nagy része az országhatáron túlra került, részben a megmaradt erdők távol fekszenek a községtől, de a gyári termékek felhasználásával csökkent a fa feldolgozásának szükségessége. • IV. Társadalma 1. Családalapítás és névadás Párválasztás Gömörszőlős filiális község, a keleméri református egyház leányegyháza, így az anyakönyveket az anyaegyházban, Kelemérben vezették s vezetik ma is. A megkereszteltek anyakönyvi bejegyzése 1772-től, a házasultaké 1768-tól és a halálozási bejegyzések 1773-tól kezdődnek és mind a három egy könyvbe kötve 1924-ig tart. Ez az I. anyakönyv vagy matricula. A házasultak anyakönyve kezdetben csak a házasultak nevét és lakhelyét, majd a tanúk nevét és az esketést végző lelkész nevét tartalmazta. Később tértek rá annak megjegyzésére, hogy a házasulandó nőtlen, hajadon vagy özvegy volt-e. Sajnos a korukat sehol nem jegyezték be. Az anyakönyv vezetése mindvégig magyar nyelven történt. A feljegyzett adatokból a házasultak lakóhelyének vizsgálatára terjedt ki figyelmem. Részletesebb elemzés nélkül is feltűnt, hogy a kicsiny községnek e téren igen szoros kapcsolata volt a környező településekkel. Feltűnően sok volt az összeházasodás a környékbeli lakosokkal. Ebben mindévégig vezető 44