Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)
vasszal sarlózták az erdei füvet, hamvasban hátrakötve hordták haza. Ugyancsak tavasszal a tölgyfa fiatal ágait szedték és takarmány helyett szecskázták. Vadon termő gyümölcsök A vadon termő erdei gyümölcsök közül a vadkörtét rendszeresen szedték. Az ivedt körtét fogyasztották vagy kenyérsütés után a meleg kemencében megaszalták. Ezt susinkának nevezték és télen fogyasztották. Megfőzték és úgy ették. A levét is kikanalazták. Jó, édes íze volt. Ha bő volt a vadkörtetermés, zsákban hordták haza és a disznóval is etették. A vadalmát felterítették a padlásra, ott a kora téli napokon megfagyott és édes lett. így fogyasztották. Régebben a somot szedték a legtöbben. Amikor az első dér megcsípte, a fa alatt a földet elsöpörték vagy ponyvát terítettek a fa alá. Megrázták a fát, bokrot és összegyűjtötték a lehullott gyümölcsöt. Megérjesztés után pálinkát főztek belőle. Két-három vékát is összeszedtek. A 4-5 cm vastag somágat levagdalták és 50 cm hosszúságúra darabolták. Régebben tizes csomóba kötve árulták. Most is gyűjtik és az erdőgazdaságnak adják át, darabonként 5 Ft-ot fizetnek érte. Ebből készítik az üzemek a kalapácsnyeleket. A szederből lekvárt főztek, de csak kevés szederbokor van a határban. Sokkal több a bodzabokor. Régebben egy öreg asszony, a bacsó felesége a bodza megérett terméséből is főzött lekvárt. Haragudtak érte, mert az egész faluban bűz volt, amikor főzte, úgy tartották, hogy a bodzalekvár orvosság. A megérett, kék boróka bogyókat is szedték. Pálinkát főztek belőle. Ma is van, aki szedi. Egy ritka fonású kosárral megy ki a borókásba. A boróka ágait a kosár fölé hajtva jól megüti és az érett borókaszemeket összegyűjtik. Volt, aki eladásra is szedte. A szilva vagy cseresznye mézgaját, az enyűt is szívesen leszedték és elszopogatták, édeskés íze miatt. Nemcsak a gyerekek kedvence volt ez, a felnőttek is szopogatták. Tölgymakkot is jártak szedni, hogy az itthon maradt, hízásra befogott disznót etessék vele, kukorica helyett. Különösen sok makk volt az Erdő-oldalban, a Barbétagban és a Demeteri erdőben. De elmentek a szuhafői határban lévő Kerekkötőbe is. Többen összebeszéltek és egyszerre mentek ki, mert ezek az erdők távol voltak a falutól. Estefelé szekér ment ki értük. A makkot kézzel kapkodták fel vagy kis gereblyével összehúzták, ha sok volt a fa alatt. Újabban az erdőhivatalnak szedik erdőtelepítésre. Kilóra fizetnek érte. A régebbi erdőkben az elöregedett, nagy hagyásfákon sok fagyöngy volt. Ezt a kondás szedte le, mert a kecskék ezt szerették, de a disznóval is e43