Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)
faluban libalegelő. A baromfitenyésztés is lecsökkent s csak saját szükségletre tenyésztenek, nem visznek piacra eladni. Az üzemi dolgozók a hússzükségleteik egy részét megvásárolják a munkahelyeik közelében lévő üzletekben. Most 13 lovasfogat pár, 3 egy lovas, 2 tehenes fogat, valamint 10 traktor biztosítja a földek megmunkálását. (30. kép) • 3. Az erdő haszna Gömörszőlősön a mezőgazdálkodás és az állattenyésztésen kívül uralkodó helyet foglalt el az erdő, erdőgazdálkodás is. Az erdő kitermelése és a fa további feldolgozása férfi munka volt. Az erdő nyújtotta további haszon, a vadon termő növények és gyümölcsök begyűjtése és a háztartáson belüli felhasználása az asszonyokra hárult. Különösen az utóbbiban még ma is megtaláljuk a legősibb foglalkozás, a gyűjtögetés nyomait. A falu lakóinak életében mindennap fontos szerepet töltött be az erdő. Fából készült a lakóház nagy része, és a gazdasági udvar épülete, a tűzifa biztosította a lakás fűtését, fából készült a legfontosabb használati eszköz, fából volt a telek határát jelző kerítés is. A megélhetés ecy részét is az erdő kitermeléssel kapcsolatos munkák biztosították. (31. kép) 78 1851-ben Gömörszőlősön 600 hold erdő volt. A többsége a közbirtokosságé. Mindössze Hanvai László földbirtokosnak volt a Szelesen és környékén erdőrésze. Az Egg-erdő és a Barbétag vége mindég a falu gazdáié volt. 1946ban az erdők államosításakor a község mint közös községi tulajdont, visszakapott 45 hold erdőt. Régebben sokkal több volt az erdő, de nagy területeket kiirtottak, szántófölddé alakítottak át. Mutatja több határrész elnevezése is, mint az Qrtás , Ortott-út , Molnár-ortás , Szabó-ortás . így irtották ki a századforduló idejében Gabola-gödrét , Hosszút , Kijárót , korábban a Belső-erdőt , a Meleghegye t. Ma csak az Egg-erdő húzódik be a lakott terület széléig. A többi erdő a község legtávolabbi részén van, s így a mindennapi élettel való szoros kapcsolódásuk megszűnt, ritkábban jutnak el oda az emberek. 1921-ben az országhatár kialakulásakor az erdők egy jelentős része csehszlovák területre került. Növényzete A környék erdeinek legfontosabb, legelterjedtebb fája a tölgy- és cserfa. Bükköt csak elvétve, igen keveset lehet találni. Fenyő pedig egyáltalán nem honos ezen a vidéken, csak a legutóbbi időben telepített ilyet az erdő41
