Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

áttértek a pirostarka fajtákra. Rendszeresen két tenyészbikát tartottak. 1966-tól ez megszűnt, a szarvasmarhák megtermékenyítését mesterségesen végzi a Termékenyítő Vállalat Szikszóról. A megtermékenyítést végző agronómust a lakosság elnevezte "kalapos biká"-nak, aki igénylésre jön a faluba. A sertésállományuk is jelentős volt. 1895-ben 119 sertést tartottak. 1942-ben ez felemelkedett 340-re. Ettől kezdődően csökkent és 1966-ban már csak 127 volt a sertésállomány. Mindig zsírsertéseket tartottak. Régen makkoltatással hizlaltak. 1807-ben a rozsnyói lakosok pünkösd előtt gyapjút vásároltak Poszobán, s ez bizonyítja, hogy régebben juhot is tenyésztettek a községben. Juhtartásuk változó volt, csak nagybirtokkal rendelkező földesurak tartottak itt időnként jelentős számút, mint 1911-ben 226 racka juh volt a határban. Az 1930-as években nem volt, 1942-től a közép- és kisgazdák is tartottak néhány merinói juhot. A második világháborúig 6-11 kecske mindég volt a faluban, de csak a kondás és a csordás tartott ilyet. A gazdák nem alacsonyodtak le a kecsketartásra. 1935-ben 1 406 tyúk, 422 liba, 107 kacsa volt a gazdasszonyok baromfiállománya. Az 1960-as évekre a tyúkállomány alig, a liba és kacsaállomány jelentősen lecsökkent s ma már alig tenyészti egy-két család. A nagyszámú ló és szarvasmarha legeltetésének biztosítására legelőtársulat alakult a községben. 1928-ban 95 szarvasmarhát legeltettek a kis községben. 1930-ban 75 szarvasmarha járt ki a legelőre. 1942-ben a legelőtársulat elnöke Babus P Benjamin volt. A lakosságnak a földbirtok nagysága szerint volt megállapítva a legelőjoga. A legeltetési illetőségen felüli legeltetésért fizetni kellett, ha azonban kevesebb állatot legeltetett, a legelőtársulat a különbözetet visszafizette. Egy nem legelt marha után 1930-ban 2,44 pengőt kapott a tulajdonos, míg a legelőjogon felül egy marháért 10 pengő évi legeltetési díjat kellett fizetni. Akinek kevesebb jószága volt, mint a legelő illetősége, a felesleges legelőjogot bérbe is adhatta. A mezőőrt is a legelőtársulat szerződtette és irányította. 1930-tól Váradi (Pákó) János volt a mezőőr. Fizetése holdanként 1 liter búza volt. öszszesen 1 230 liter búzát kapott. Gyakori volt, hogy a libák a libalegelőről a tilosba szöktek. Ezeket a mezőőr behajtotta s a tulajdonos csak büntetéspénzzel válthatta ki. 1930-ban 10 gazdának 103 libáját hajtottak be. Ez is mutatja, hogy a községben nagyszámú libát tenyésztettek. Az 1960-as évtől az állattenyésztés minden ága visszafejlődött. Megszűnt a csorda naponkénti kihajtása, megszűnt a sertések kihajtása. Nincs a 40