Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

áttértek a pirostarka fajtákra. Rendszeresen két tenyészbikát tartottak. 1966-tól ez megszűnt, a szarvasmarhák megtermékenyítését mesterségesen végzi a Termékenyítő Vállalat Szikszóról. A megtermékenyítést végző agronómust a lakosság elnevezte "kalapos biká"-nak, aki igénylésre jön a faluba. A sertésállományuk is jelentős volt. 1895-ben 119 sertést tartottak. 1942-ben ez felemelkedett 340-re. Ettől kezdődően csökkent és 1966-ban már csak 127 volt a sertésállomány. Mindig zsírsertéseket tartottak. Régen mak­koltatással hizlaltak. 1807-ben a rozsnyói lakosok pünkösd előtt gyapjút vásároltak Poszobán, s ez bizonyítja, hogy régebben juhot is tenyésztettek a községben. Juhtartá­suk változó volt, csak nagybirtokkal rendelkező földesurak tartottak itt i­dőnként jelentős számút, mint 1911-ben 226 racka juh volt a határban. Az 1930-as években nem volt, 1942-től a közép- és kisgazdák is tartottak néhány merinói juhot. A második világháborúig 6-11 kecske mindég volt a faluban, de csak a kondás és a csordás tartott ilyet. A gazdák nem alacsonyodtak le a kecske­tartásra. 1935-ben 1 406 tyúk, 422 liba, 107 kacsa volt a gazdasszonyok ba­romfiállománya. Az 1960-as évekre a tyúkállomány alig, a liba és kacsaállo­mány jelentősen lecsökkent s ma már alig tenyészti egy-két család. A nagyszámú ló és szarvasmarha legeltetésének biztosítására legelőtár­sulat alakult a községben. 1928-ban 95 szarvasmarhát legeltettek a kis köz­ségben. 1930-ban 75 szarvasmarha járt ki a legelőre. 1942-ben a legelőtár­sulat elnöke Babus P Benjamin volt. A lakosságnak a földbirtok nagysága szerint volt megállapítva a legelő­joga. A legeltetési illetőségen felüli legeltetésért fizetni kellett, ha a­zonban kevesebb állatot legeltetett, a legelőtársulat a különbözetet vissza­fizette. Egy nem legelt marha után 1930-ban 2,44 pengőt kapott a tulajdonos, míg a legelőjogon felül egy marháért 10 pengő évi legeltetési díjat kellett fizetni. Akinek kevesebb jószága volt, mint a legelő illetősége, a felesle­ges legelőjogot bérbe is adhatta. A mezőőrt is a legelőtársulat szerződtette és irányította. 1930-tól Vá­radi (Pákó) János volt a mezőőr. Fizetése holdanként 1 liter búza volt. ösz­szesen 1 230 liter búzát kapott. Gyakori volt, hogy a libák a libalegelőről a tilosba szöktek. Ezeket a mezőőr behajtotta s a tulajdonos csak büntetés­pénzzel válthatta ki. 1930-ban 10 gazdának 103 libáját hajtottak be. Ez is mutatja, hogy a községben nagyszámú libát tenyésztettek. Az 1960-as évtől az állattenyésztés minden ága visszafejlődött. Meg­szűnt a csorda naponkénti kihajtása, megszűnt a sertések kihajtása. Nincs a 40

Next

/
Thumbnails
Contents