Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

Május 1 névvel, 14 családból 29 taggal, de az ellenforradalom hatására meg is szűnt, szétugrottak. A lakosság többsége önálló gazda maradt. Azóta sajátos gazdálkodás folyik. A földek egy részét művelés alatt tartják azok az idős emberek, akik nem kapcsolódtak be az iparba, s nincs nyugdíjuk, a nyugdíjas öregek, valamint az üzemekben dolgozók szabadidejükben. Jellegzetes fogatos gazdálkodás folyik, a saját szükségleteik és az állatok eltartásához szükséges termények biztosítására. A mezőgazdálkodás a hagyományos technikával, többségében lófogattal történik. A fejlettebb agrotechnika csak kismértékben hatolt be a községbe, de már 10 traktor van a faluban, negántulajdonban. (27-29. kép) Az ősi kétnyomásos gazdálkodást a községben 1796-ban váltotta fel a háromnyomásos gazdálkodás. Ekkor a határt így osztották három részre: Alsó nyomás a Karú fészke Középső nyomás a Tér Felső nyomás a Csató Bércze. A konzisztórium időnként meghatározta a művelési módot is. 1790-ben ezt a határozatot hozta: "A szántóföldet, mind őszi, mind tavaszi vetés alá szánt, vet, boronál és trágyázza minden esztendőben az őszi alá. Megugarolja, vetéskor is megszántja, boronálja a kenderföldet." Vagy "á Tavasz alá való Földek mihelyt á Tavaszi idő engedi jó idején az Ekklésiabéliek által megszántassanak: az őszi vetés alá pedig az Ugarlás csak hamar Ur napja után, á forgatás István király napja hetibe, á vetés alá való szántás Kis 72 Asszony napjába, legyen minden esztendőben." A trágyát általában télen hordták ki, amikor szánkóval könnyebb volt a föld megközelítése. A múlt században még a széna és az aratás után a kévék behordásához a gúsos- vagy tót-szekere

t használták. Ennek a ráf kivételével minden része fából készült. Lényegesen hosszabb volt, mint a rendes, most használatos szekér. Nem kellett vendégoldalt, vendégrudat használni, mert a szekér 4-4,5 m hosszú volt. Gömörszőlősön régebben nagy kiterjedésű szőlő terület volt. 1851-ben 73 még 240 kapás dézsmás szőlőt tartottak számon. Az Urszőlőpallagján, Szőlőhegyen és Szögszőlőn kívül a Pincék oldalon, a Pozsár egy részén és a Pozsok egy részén is szőlők voltak. Az utóbbi három helyen még ma is látni lehet a pincék nyomait. A Pozsokon korábban borházak is voltak. 1864-ben még a 74 Pesel, Szoknyás és a Csodó is szőlőhegy volt. 1807-ben a poszobai gazdák szőlős dézsmás gazdák voltak. 1808-ban a gazdák részére a bor eladása Szt. 38