Dobrik István: Mokry Mészáros Dezső (Borsodi Kismonográfiák 18. Miskolc, 1985)

Mokry ezután hazatér szülőfalujába. 1912 őszén újra fest otthon a „maga módja" szerint.

3 s Ekkor készülnek az „Idegen világ" c. sorozatának további darabjai és ekkor készíti el a „Július hava" c. képét, amely egyik előzménye a későbbi, magyar tájat idéző képeinek. A kartonra festett olajképen nyári verőfényben szikrázó dombos tájat jelenít meg. A nap fénysugarai a kép felső szélének közepétől centrálisán szóródnak szét beragyogva az egymásba fonódó földsávokkal osztott dombokat. A távolban hegycsúcs, az előtérben felszántott föld foltja. A kép középső sávjában az asztagok apró aranyló pontjai kalárisként díszítik az egymásba futó zöld és barna parcellákat. Mokry Mészáros nem egy konkrét tájat tár elénk. Nem a valóság leképezésére, analízisére törekszik. Ez a kép inkább a valós táj élményeiből építkező költői látomás, képszerű eszme érzékeltetése. Mindezt olyan stiláris eszközökkel teszi, amelyeket már kialakított előző sorozatainak készítésekor. Levegőtlen ragyogás, a pont- és vonaljátékok dekoratív hullámzásaival idézi a júliusi határt (30. kép). A tél folyamán levelet kap dr. Rózsafy Dezsőtől, melyben felkéri küldjön néhány képet az Üj-Zélandi Theozófusok Egyesületének bemutatójára, örömmel tesz eleget a kérésnek és néhány festményt elküld a megadott címre.

3 6 Szülei igen nehezen bár, de beleegyeznek újabb utazásába és anyagilag is ellátják. 1913 tavaszán a jelzett időre Genuába érkezik, ahol már várja Eck, kereskedő barátja és néhány nap várakozás után egy francia hajóval Nápoly érintésével Tuniszba, majd vonattal délebbre a sivatag széléhez utaznak. Társa unszolására itt jó néhány képet fest. Ekkor készültek többek között az „Arab erődítmény tuareggel", a „Pusztába vesző táj", az „Elhagyott oázis" c. képei. Az új élmények és tapasztalatok más festői feladat elé állítják Mokryt. Ennek 35 A festés mellett újra „utazik". Kirándul a Tátrába, majd Zakopanén keresztül Krakkóba, ahol megismerkedik egy varsói újságíróval. Mokry Mészáros Dezső: Életem. HOM. Helytört. Adattár. Ltsz.: 74. 207. 1. 17. Krakkóból képeslapot is küld: „Én most bejutottam a varsói művész kolóniába s meg van ígérve, hogy szeptemberben vagy októberben kiállíthatok. Szóban a többit. Kezeit csókolom: „Dezső'" L. HOM. Műv.-tört. Adattár. 36 Ezt a kollekciót visszaküldik, nem vásárolnak és nem is állítják ki. Mokry Mészáros az alábbi leveleket kapja: „nem azon múlik, hogy nem értékelik, hanem nem vesznek meg olyan képet, amelyek mint az ön képei kísértetiesek és félelmesek.. ." „Hajlandó vagyok azt hinni, hogy hamarosan megjön a munkáinak az elismerése - műve, olyan egyedülálló és gazdag képzeló'erejű, de éppen ez olyan idegenül hatott és olyan titokzatos..." Auchland, New Zeland 1914. IV. 2. 1914. III. 22. A két levél fordítását L. HOM. Műv.-tört. Adattár. 27