Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
sóbb, bikaborju lesz. Ha az elles megindulása előtt a tisztulás fehér szinü, illetve elléskor vékony lábak jelennek meg, akkor üszőborjú születik, ha a tisztulás sárga vagy vastag lábak jönnek, bikaborjút ellik a tehén. Az elles napján különös gonddal vigyáztak, nehogy kölcsön adjanak valamit a háztól, mert azzal elviszik a hasznot . "Ha a tehén kezdett má hajingálózni a lábával, akkor már ott vót az ember. Segítséget hiv tunk, ha nehezen gyütt a bornyu. Megnéztük az orrát, hogy egyenest gyün-é, meg a két első lábát. És ha egyenest gyütt, akkor megfogtuk a két első lábát, egy megfogja a megyit, húzza kétfelé, a fejét meg úgy egy csöppet lefele nyomi, hogy a két lába közé essön be a feje, akkor a bornytS jobban csúszik kifele. Amikor osztán a bornyúnak a feje kiugrik, akkor mén szaporán gyün u.tánna, csak a hátulsó comb gyün megint nehezebben. Az ember egy kicsit meghúzza, amikor ad a jószág erőt, oszt kipottyan belüle a bornyú." /Ny., Iván Mihály 81 é./ Elles közben a leggyakoribb probléma, hogy a fej mellett csak egy láb jön, vagy farral jön a borjú. Ilyenkor visszatolják, kiveszik nindkét lábát, illetve megforditjék, hogy fejjel jöjjön. Az elles közbeni segítésért a gazdák, soha nom kértek egymástól fizetséget, esetleg megittak egy-két pchár pálinkát. EH és után a kisbornyút vagy boci t /oelioka - Nh., Fh. , oel'e Sz./ rögtön az anyja mellé teszik, hogy lenyalja, ha pedig már lábra tud állni, külön kötik, nehogy megfeküdje a tehén. Az eilest követően r.éhány óra múlva az asszonyok különféle gyógynövényekből teát készítettek. Tisztesfüvet, igézőfü vet, oiokafark at, cintoriá t, szarkaláb at, vadlóhere fej ét, gabonamagvakat, diót főztek meg, és az először kifejt sárgás tejjel összekeverve megitatták a tehénnel. A tevékenység célja a termékenység és a tejhaszon biztosítása, de védekezésül 131 szolgált a boszorkányok rontása ellen is. Az elles után 3-k napig nagyon sárga és sürü a tej, ezt frecstejn ek, freccstéj nek, illetve fröostejn ek nevezik. Az első napi tejet a borjúval itatják meg, mert jó hashajtónak tartják, esetleg a disznóknak adják. Néhány napig a tűzhelyre rakott frecstejből túrószerü ételt készítenek, aminek nagyon változatos az elnevezése: kurászka /Pf./, gurászka /F., Fka.,/, kurászta /Fh./, kuras ztra /F., Fh., M./, kureszla /Fh./, kureszka /V., Fre./,
