Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
kul'al'sztra /Kh. , Nh. , Vh. , H. , F./, de ezt is hivják freccstejnek /Fr., V., Fre. , Ny., Fk./. 132 Ha bikaborjút ellett a tehén, Filkeházán és Füzéren a frecstej elfogyasztása után az anya vizet locsolt a fiúgyerekek arcára, hogy ugrósabb legyen a bika, miközben ezt mondta: "Skakaj bióku na celiokul" /Ugrálj bikácska az üszőcskérel /Fh., Venglárcsik Jánosné 78 é./ "Skakaj bulak na jaloukul" /Ugrálj bika a tinóoskáral /F T , Brunáczki Józsefné 83 é./ 133 A kisborjút akkor szoptatják először, amikor megszárad és fel bir állni. Előtte 3-4 órával szénát, lóherét adnak a tehénnek, és langyos vizzel megitatják. A szoptatáshoz az anyjához vezetik a borjút, és ha nem kezd el magától szopr.i, az anyja alá szorítják, a szájába fejnek. A gazdák egy része nem engedi szopni a borjút, mert "az leveri az anyját, legyötri a tehenet." Ezért inkább kifejt tejjel jtatjék. A szoptatás hivei szerint "jobban fejlődik a bornyú a csecsnél." Ujabban a szerződéses borjúkat inkább szoptatják, igy három hónap alatt mér szinte tinó lesz belőle. Naponta háromszor adnak tejet a borjúnak, az első napokban egy-egy litert minden alkalommal, majd három literre nevelik. Hat-nyolc hetes korában választják, el fokozatosan csökkentve a tej mennyiségét. Ha valaki jó erős borjút akar, nem nyolc hetes korában választja el, hanem hárem hónapig is szoptatja vagy itatja tejjel. "Ugy kezdtük, a bornyút az ételhez szoktatni, hogy egy kis kenyeret beapri tottunk a szakajtóba, megsóztuk egy kicsikét, rá egy marok árpadarát. Ha ezt nem akarta megenni, akkor ráentöttunk tejet. Sokáig nem akarta, de aztán ráhozta az éhség, akkor oszt kezdte nyalogatni. Még cicilt a bornyú, de a puha sarnyú vagy széna mér előtte állt. A széna nem elégitette volna ki, mert a csecs után nagyon lefogyott volna. Muszáj volt egy kis darával meg kenyérkével etetni." /M., Hencei Pál 78 éves./ A tejről való leszoktatás úgy is történhet, hogy a tejhez fokozatosan minél több langyos vizet kevernek, illetve a tej mennyiségét csökkentik. Ezzel egyidőben szénát is tesznek a borjú elé. Ha az elválasztás nyárra esik, és a borjút az anyjával kiengedik a legelőre, akkor szegekkel kivert bőrdarabot, un. kantár t /M., Kh./, lenyúzott sündisznóbőrt /Fh./, tüskés disznó t /Pf./, töviskösdisznó t /Ny.,/, szúrós drótot ketnek az orrára a szopás megakadályozáséra. 77
