Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

tákban ritkán a jásne kifejezés. ' A jászlak eredetileg egy darab fatörzsből készültek, és ilyen válókat még az 1900-as 118 évek elején is használtak. A bódonjászlakat tetszőleges hosszúságúira faragták, majd egyszerűen csak a földre tették, vagy két nagyobb kere rakva megemelték. Kishutában az 1930-as években még volt sövényjászol. A létrához hasonló rácsot tölgyfa vagy gyertyénfa vesszővel sürür. befonták, és kb. 80 cm magasságban a falhoz rögzítették úgy, hogy felső pereme a fal sdkjától A 5 fokos szögben kiálljon. Váló

nak hivják a napjainkig általános, deszkából készült jászolt is. /I9.kóp/ Vázát a falhoz támasztott és a földbe rögzített láb

ak /Ny., Pf., Fka., Fh., Sz., Fre./, válóláb

ak /P./ vagy járom /Pf./ alkotják. A lábakat tölgyfából állították, össze, ós méterenként helyezték el az istállóban, majd fenyőfádé szkával belülről bedeszkázték. A váló külső szélének peremén egy vastag rúd, a válófej /Pf./, jászolfa /Pf./, a rágófa /Ny./, süvegfa /Fh./, ráma /Fh./, válóperem /Nb./,

rigli /P., Fka./ vagy válóprém /Fre./ htzódik végig. Ebbe lyukakat fúrnak, és ide fűzik be a jószágok kötelét, vagy a belecsavarozott karikához kötik az élJatot lánccal. /20,kóp/ A válófej anyaga is tölgyfa, a lovak előtt még fémlemezzel ds beborították, hogy ne rághassák. Rágófát még az újabban elterjedő betonjászlakra is tesznek. Régebben csak a lótartó gazdáknál, újabban azonban a gazdaságos etetés miatt már a legtöbb istállóban megtalálható a váló fölötti rács

. A rács 1étréhoz hasonló, de sürübb fogazású. Két 45 fokos szögben álló rácstartó fa regziti, aminek alsó vége a váló oldalának a tetejéhez, felső vége a padláshoz van erősítve. A rács magassága 70-80 cm, szélessége a vályútól függ. A legtöbb istállóban, még a szegényebb gazdaságokban is megtalálható a szénatartó /Fka., Kv., Fh./, a senicka /Nh./. Rendszerint az ajtó mögött vagy egy másik üresen maradt sarokban helyezték el. A rögzdtett szénatartók vázát három rúd alkotja, amelyeket egymástól kb. egy méterre a földbe vernek, felül pedig a gerendához erősitenek. A rucákhoz egyik oldalon 100 cm, a másik oldalon 150 cm magasságig deszkákat szegeznek. A négyzet alaprajzú szénatartó másik két oldalét a falak alkotják. /21.kép/ Sok helyen nyilast is hagytak a padláson a szénatartó fölött, igy az ott térolt szénából közvet5k