Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
k. krumpli /egy kosár vagy egy véka/ 5. kenyér /fél kenyér marhónként/. A pásztor sorba járt a kenyérért. Néhány nappal korábban szólt a soronkövetkező háziasszonynak, hogy tőle mikor kéri a kenyeret. 6. tehén- vagy kecsketartás 7. széna - ritka járandóság. Pusztafaluban az 1930-as években egy boglya szénát kapott a pásztor. 8. tűzifa 9. booskorpénz . Illetve bookorne penezl /Kh., Nh./ Az első klhajtáskor a pásztornak adott néhány fillér. Az 19ő0-as években Nyíriben 5 forintot adtak marhánként. Ilyenkor egy darab szalonnát is kapott a pásztor szoktatóba . 10. nagypénteki liszt 2 kila vagy 2 liter, illetve egy szakajtó . 11. nagypénteki tojás 1-2 darab marhánként. A nagypénteki liszt és tojás minden faluban a pásztor járandóságához tartozott, de ezzel néhány községben az Járt, hogy nagypénteken még akkor is végig kellett hajtani a falun a csordát, ha még nem volt legeltetési idény. 12. pénzösszeg . Főleg az 1940-es, 50-es években terjedt el a számosállatonként kivetett pénzösszeg szedése. Marhánként 2-10 forintot kellett befizetni. A pásztor bérének fenti elemei nem voltak meg minden faluban, vagy egy községen belül is változtak a különböző években. A Hegyközben mindenütt jellemző viszont a termény , bab , krumpli föld , krumpli , booskorpénz , nagypénteki liszt és tojás szedése, illetve juttatása a oaordás részére. A kenyér mint járandóság az 1930-as, 40-es években még a legtöbb faluban általános, utána azonban már osak elvétve fordul elő. A termelőszövetkezetek megalakulásával megszűntek a közbirtokosságok, s ezután a háztáji tehenekhez is a termelőszövetkezet fogadja a pásztort. A Hutákban és Hollóházán ninos termelőszövetkezet, itt a legeltetési társulat intézi a pásztor fogadását. Nagyhutában az utóbbi években nem volt osordás, mindenki a maga jószágát legelteti, de az asszonyok gyakran csoportosan is őrzik. Kishutában sorban hajtanak a osaládtagok. A többi faluban klilön háztáji pásztor van, akinek a bérét a marhánként fizetett f übér ből fedezi a tsz. 1981-ben Pusztafaluban 600 ft, Füzérkomlósán 800 ft, Füzérkajatán 560 ft, Mikóházán 1000 ft az egy tehén után fizetendő összeg. A termelőszövetkezet a tagoktól levonja az össze34