Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
fordulón még az úrbéres közbirtokosság , úrbéri közbirtokosság /Fka./, úrbéres bizottság /Ny./, úrbéri bizottság /Fka./ és közbirtokosság az állattartó és erdőtulajdonos gazdákat tömörítő szervezet neve. Területünk déli részén, Alsóregmecen és Mikóházán 1908-ban alkotják meg a közbirtokosságok legelőrendtartását. A közbirtokosságok legeltetési társulatainak megalakulására az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején került sor. Ekkor alkotják meg alapszabályaikat, legelőrendtartásaikat és összeállítják a társulat névjegyzékét. A kis határú hegyközi falvakban azonban továbbra is tulajdonképpen csak egy szervezet, a közbirtokosság működött. Erdőügyekben hivatalosan a közbirtokosság vagy erdőbirtokosság , legelőügyekben a legeltetési társulat , legelőtársulat , az 1950-es években pedig a legeltetési bizottság kifejezést használták. Egymás között azonban mindkét esetben a közbirtokosság kifejezés az általános. Kovácsvágás kisnemesi jellegéből következően még a két világháború közötti években is a Kovácsvágási Nemesi Közbirtokosság nevet viselte az itteni szervezet. Külön legeltetési társulatot 19^7A8-ban alakítottak, a közbirtokosságtól külön vezetőséggel. A legelővel kapcsolatos legfontosabb ügyekben a közbirtokossági tagok közgyűlése döntött. Évente kétszer, tavaszszal és ősszel tartottak rendes közgyűlést, de a helyi körülményektől függően több rendkívüli gyűlést is összehívhattak. Erről dobszóval értesítették a lakosságot. Rendszerint az iskolában tartották vasárnap délután. A tagok kétharmadénak Jelen kellett lennie a szavazatkópességhez. Az ügyek tényleges intézése a vezetőség , úrbéri vezetőség /Pf./ feladata volt. A vezetőséget rendszerint három évenként választották, és az alábbi tisztségekből állt: elnök vagy úrbéri elnök /Pf./ } alelnök /Pf./, pénztáros vagy pénztárnok , jegyző , gazda , bikagazda , kangazda vagy kondásbiró /Fh./, községgazda /Fh./. A fenti tisztségeken kivül Pálházán 3-^, Fűzérkajatán 2 hites,Nyíriben 3 vezetőségi tag , a többi faluban 5-6 választmányi vagy választmánysági tag segítette a munkát. A vezetőség alkalmanként ülésezett az elnök lakásában. Az elnök a községi oselédek /osordas , kondás / és egyéb alkalmazottak /pl. mezőőr/ felettese volt, és hivatalos ügyekben ő képviselte a közbirtokosságot. Felügyelt a 28
