Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
legelők karbantartására, a legeltetés rendjére, az apaállatok megfelelő gondozására. Az elnököt a legmódosabb, legrátermettebb gazdák közül választották. Munkájáért tiszteletdíjat kapott. A pénztáros választásánál a megbízhatóság volt a fontos. Ő szedte be a fübért, a legeltetési dijat, kifizette a közbirtokosság alkalmazottait, és elkészítette az éves költségvetéseket. Munkájáért egyes falvakban tiszteletdíj járt. Jegyző nek megfelelő irású, jó fogalmazási készségű és iskolázottabb férfit választottak. Ő irta a közgyűlések jegyzőkönyveit, elkészítette a szerződéseket, és lebonyolította a hivatalos levelezéseket. A gazda a bika és a kan takarmányozását intézte, ő adta ki a napi takarmányt a pásztornak. Segitett a pénztárosnak összeszedni a fübért, a pásztornak pedig a természetbeni juttatást. Filkeházén a gazda az elnök helyettese volt. Egyes falvakban külön bikagazdát és kangazdát választottak. A mezőőr vigyázott arra, hogy csordán kivüli legeltetés csak a kijelölt helyeken legyen. Ha ez ellen vétett valaki, akkor kárszedés volt az elnök házénál. A közbirtokossági tagok a legelőjog , legeltetési jog alapján hajthatták ki állataikat a legelőre. A közbirtokosságok a legelőrendtartásban rögzítették, hogy hány számos állatot "bir el a legelő", s ezzel a számmal elosztva a legelő területét, megkapták, hogy egy jogra mennyi legelő jut. Alsóregmecen 1,228 kat. hold, Mikóházán 1,664 k.h., Vilyben 1,06 k.h., Filkeházán 999 D-öl, Hollóházén l6l,5 D-öl, Nyíriben 1225 D-öl, Pálházén 1200 D-öl, Hosszúlázon 800 D-öl volt az egy joghoz tartozó legelő az 1900-as évek első felében. A jogokat ezután szétosztották a jogosultak, között. A jog alapja a telki állomány volt. Nyíriben, Filkeházán, Pálházán, Mikóházán, Nagybózsván, Vilyvitényban 3 kat. hold, Pusztafaluban 6 kat. hold, Füzérkaj atari pedig 1. kat. hold föld után kaptak egy jogot. Egy jogra a legtöbb faluban ín egy marhát, illetve egy számosállatot " > /Ny., Fka., Fh. , P., F., M., V., Sz./ hajthattak a legelőre, Alsóregmecen és Pusztafaluban azonban 3 marhét. A zsellérek rendszerint egy tehenet legeltethettek a legelőn, amiért legeltetési dij at /Ny., V./j legelőbért /Fre., Pf./ fizettek a közbirtokosság pénztárába. Feli Sregmecen 1917-ben 16 koronát, Vilyben 19l4-ben 4 koronát, a két világháború között Pusztafaluban 6 pengőt, Kishutában 5 pengőt kellett évente fizetnie 29