Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
lapos kőre helyezett oaürkö t, hogy a másik csoport tagjai ne tudják elkapni. Ha valakinek mégis sikerült, ő ütötte a következőt /Fh./. Pálházán egy tuskóra keresztben rövid deszkát tettek és ennek egyik végére helyezték a csülkö t. A deszka másik végére bottal ráütöttek, igy a csülök felrepült a levegőbe. Az győzött, aki magasabbra tudta felröpíteni. Pusztafaluban gyakori játék volt a macskácskázás . A fiúk ágasfát szúrtak a földbe és körülállták. Sorba mindenki dobott egyet egy kinyitott bioskával, és ha az úgy esett le, hogy a vájata felfelé nézett, akkor az illető az ágasfán egy ággal feljebb vitte a maoská ját. A macska egy kis fahorog volt, mindenki magának vágta ós csak akkor léphetett vele, ha jól dobott. A macskával való felfelé haladást mennybemenetel nek nevezték. Az lett a győztes, akinek a macskája elsőnek ért az ágasfa tetejére. A fiúk kockáztak is öt kaviosdarabbal. A játékos egy kavicsot vett a markába, feldobta és amig visszaesett a kezébe, addig fel kellett vennie a földről a következő kavicsot. Azt is feldobta és amig visszaesett, ismét felvett egyet. így ment ez az ötödik kockáig. Az nyert, akinek közben egyetlen kavics sem esett le. /M., Fh./ A fiúk fűzfából, mogyorófából készítették a bakiszeker et /F., Pf., Fk., Ny., Fka., Fh., Fr., M./, de hívták baki nak /Pf., Kv./ f baoiszeker nek /Nh./, illetve baki vozik nak /Sz./. Komlószárból lószerszámot is osináltak, és megválasztották a két lovaoskát meg a kocsis t. Két fiú húzta a bakiszekeret, a harmadik pedig a gyeplővel irányította. A fiúk a lányokkal együtt is játszottak. Bújócskáztak, kergetőztek és sárból kis ökröket gyúrtak. A kisebb lányok virágból koszorút fontak, menyasszonyosdit Játszottak és dalolgattak. A nagyobb lányok már kézimunkáltak . Az ökrészek ennivalónak kenyérkét vittek maguknak vajjal, lekvárral megkenve, néha almát meg körtét is. Alkalmanként tüzet is raktak és közösen krumplit sütöttek. Aki "jó ökröket" akart, éjszaka lopva járt legeltetni. Ezt tiltották, mert ilyenkor a jószág a vetésekre is könnyebben betévedt. A község által fogadott mezőőr vigyázta az ugarokat. Ha valakit rajtakapott az éjszakai legeltetésen, elhajtotta a. marhát, kiváltásáért pedig nyargal ót kellett fizetni a közbirtokosság pénztárába. Aratás után kezdték leszántani az ugarföldeket, ezután 26
