Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

f

ényes E

., 1837. Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotJa statisztikai és geographiai tekintetben. III. Pest. Fényes E

., 1851. Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. I-IV. Pest. Ferenozi I

., 1970. Egy bősógvarézsló ritus elterjedése a Dói-Alföldön. Néprajz és Nyelvtudomány. XIV. 25-41. Földes L

., 1963. Az állattartás és pásztorélet magyar néprajzi szakirodalma. Budapest. Gaél L

., 1966. A magyar állattartás múltja. Budapest. Gönyey S

., 1939. Az abaujmegyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és népviselete. Néprajzi Értesítő. XXXI. 119-141 Gregor F

., 1968. A banyász.szókincs történetéből. Nyelvtudományi Közlemények. LXX. 2. sz. 309-327. Gunda B

., 1956. Néprajzi gyüjtőúton. Debrecen. Gui.da B. . 1973. Mesterséges szarvátalekitás a magyar pásztoroknál. Bajomi krónika. Biharnagybajom. 103-109. Gunda B

., 1978. iLudcvy transport v Gemeri. Gemer, Národopisné Studie, 3« 133-176. Gyimesi S

., 1970. A kapitalizmus kialakulása és fejlődése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára, Miskolc41-81. Györffy I

., 1941. Gazdálkodás. A Magyarság Néprajza II. Györffy I

., 19^3. Magyar falu, magyar ház. Budapest. I

kvai N

., 1962. Szénamunka és takarmánykészités a Zempléni hegyvidéken. Ethnographia. LXXIII. 26-53.