Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

Ikvai N

., 1967. Földművelés a Zempléni-hegység középső részén. Műveltség és Hagyomány IX. Ivánosios N

., 1958. Népi világitás a Zempléni hegyvidéken. Ethnographia. LXIX. 409-423. Katona I

., 1958. Népi állatorvoslás Csongrádon. A szarvasmarha betegsége és gyógyitása. Néprajzi Közlemények. III. 4.sz. Korponay J

., 1866. Abaujvérmegye monographiéja. I. Kassa. Kunt E

., 1974. A "bakiszeker" Pán.yokon. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei /HOM Közi./ 13. Miskolc. 119-124. Magyar Néprajzi Lexikon I. köt. Budapest 1977. Magyar Statisztikai Közlemények 48., 99., 100. köt. Magyar törvénytér. Budapest, 1912. Nagy Gy

., 1968. Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán. Nagyváthy J

., 1791. A szorgalmatos mezei gazda. I-II. Pest. Paládi-Kovács A

., 1969. Az abara. Egy szénatároló épitmóny a magyar parasztok gazdálkodásában. Népi kultúra - Népi társadalom. II-III.79-101. Paládi-Kovács-A

., 1973. a. Ukrán szórványok a 18-19. században a mai Magyarország északkeleti részén. Népi kultúra - Népi társadalom. VII. 327-367. Paládi-Kovács A

., 1973. b. Batyuzó lepedők és elnevezésük. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. HOM Évk. XII. 431-462. Paládi-Kovács A

., 1979. a. A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest. Paládi-Kovács A

., 1979. b. Régi szecskavágó eszközök. Múzeumi Kurir. 31« sz. 50-54. Paládi-Kovács A

., I98C. A jászol kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethnographia. XCI. 153-191. 117