Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

A török dúlása és a szádvári provizorok kizsákmányolása Szalonna és Perkupa már említett 1562. évi fölégetése csak a kezdetét jelentette a török Bódva-völgyi pusztításának. A Martonyi fölött emelkedő Hármas-hegyen álló gyönyörű gótikus pálos kolostor, amelyet Tekus ispán dédunokája, a páduai egyetemen végzett, pompa és művészetkedvelő Szalonnai István alapított 1383-ban,

16 1564-ben még ép, de 1567-ben helyén már csak üszkös romok meredeznek az ég felé.

17 1570-ben Szentandrás és Kovácsi még áll, de a Szádvár új urainak, az egymást váltó császári provizoroknak kapzsi kizsákmányolása és a töröktől való félelem miatt lakosságának egy része már más vidékre költözött, így az 1570. évi portaösszeíráskor Szentandrás-Kovácsiban már csak 4 egész és 8 félportát, valamint 9 házzal rendelkező zsellért írtak össze, eszerint mindössze 21 családot.

18 1576-ban viszont az összeírok azt jegyzik fel latinul, hogy Szentandrás és Kovácsi a török miatt elhagyott helységek. 1577-ben magyarul olvashatjuk az összeírásban: „Szentt András Kovácsi puszta falu hell".

1

9 Valószínűleg egyszerre pusztult el az előbbiekkel 1576-ban Hidvégardó és Vendégi is. Ez utóbbi két falu néhány megmaradt jobbágya egy időre adómentességet kért a királyi kamarától. A szádvári provizor támogatta kérelmüket, megírva a kamarának, hogy „az hidvégardai és vendégi jobbágyok ... akik kívánták titőletek, hogy mindenféle adóból szabadosak lennének, mivel hogy a török őket megrablotta és megégette. Az úgy vagyon, hogy mindenféle nyomorúság megesett rajtok, és az egyik falu, Hidvégardó mindenestül puszta, Vendégiben egynéhány ház maradt meg az egestül. Méltónak is ítélem mindenféle fizetéstül szabadosoknak lenni nyomorúságokhoz képest."

20 így pusztult el 1576 körül a Bódva bal parti községek sora. Akik ezután mégis helyükön maradtak, fizették az adót a kamarának és a töröknek egyaránt, és persze az egyházi tizedet is, ezenfelül a szádvári provizorok még különféle szolgálatokra is kötelezték őket. 1570-ben a kamara három évre bérbe adta a várat és a hozzá tartozó falvakat, köztük Szilast is, évi 5000 forintért Richel Ágoston kapitánynak, ő 1 6

Borovszky S. 1909. 50: Leleszi konv. lt. Acta anni 1399. nr. 12. 17

Kisbán E. 1938. 199;Dénes Gy. 1973a. 72,75. 1 8 Valter I. 1980. 104: U et C 65/84/2, 3. 19 U etC 65/85; Kalász E. 1968. 14; Valter I. 1980. 104. 20

DétshyM. 1969. 172 (35). 7* QQ yy