Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)
azonban a várat hagyja tovább pusztulni, csak a falvak népéből igyekszik magának minél nagyobb hasznot kicsikarni. így ír róla utóbb Saurer Erhard provizor: „Még Richel Ágostonnál hogy árendába volt az vár még az anyjok méhét is megdézsmálták." 21 így 1574-ben ismét a kamara veszi át Szádvár és a hozzá tartozó falvak kezelését, de az egymást váltó provizorok is csak meggazdagodni akarnak, a vár karbantartásával, az őrség ellátásával alig törődnek, viszont Szilas, Szögliget, Hidvégardó, Szentandrás és a várhoz tartozó többi község népét sanyargatják, kizsákmányolják. 1576 januárjában Olasz Dániel provizor elhunyt elődjére panaszkodik, aki állandó szekérfuvarokra kényszerítette a várhoz tartozó falvak (köztűk Szilas) jobbágyait. Amikor az elhunyt kapitány özvegye elment a várból „akkor is két szekeret kellett (neki) szereznem, (és) még csak egy darab kenyeret sem adtak a nyavalyásoknak" — mármint a robotban fuvarozó szilasi vagy szögligeti jobbágyoknak. Aztán hozzáfűzi, hogy a környező falvak lakói annyi ínségben vannak, hogy ha ezután is így megy a soruk, mind elmennek erről a vidékről. De azért Olasz Dániel sem volt különb az elődeinél: egy 1576. évi jegyzőkönyvben foglalt tanúvallomások szerint még bántalmazta is a várba élelmiszert szállító jobbágyokat. A jobbágyok nyomoráról és elviselhetetlen szolgálatairól - minthogy Hidvégardó és Szentandrás a török pusztítása miatt egy időre elnéptelenedtek itt főképp Szilas, Szögliget, De renk és néhány távolabbi település lakosságáról van szó - Ruber János felsőmagyarországi főkapitány tesz jelentést a kamarának jelezve, hogy a szolgáltatásokat és a robotba megkövetelt munkákat ésszerűen csökkenteni kellene, nehogy ezek a nyomorultak lakóhelyüket elhagyva innen elmenekülni kényszerüljenek. Közben a vár állapota is egyre romlik, már-már összeomlással fenyeget. 22 Szádvár és uradalma zálogbirtokosok kezén A kamara 1579-ben úgy dönt, hogy 24 000 forintért zálogba adja Szádvárat a hozzá tartozó falvakkal együtt Rüber János főkapitánynak azzal, hogy a 60 német gyalogos államköltségen marad a várban, de a vár helyreállításáról és karbantartásáról a várhoz tatozó falvak jövedelmeiből Ruber köteles gondos21 Uo. 146,171(34). a2 Uo. 146,171-172(35). 100
