Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

padra hordják fel. A morzsolásnak több formája élt együtt, a csupasz kézzel, a csutkával, a vasból készült dörzsölővel és a 30—40-es évektől elterjedő, nagyobb termelékenységet biztosító kézi gépes morzsolóval való szemnyerés. A krumpli betakarítása szeptember végére, október elejére esik. Kapával ássák ki, zsákba szedik fel. Hűvös, sötét helyre szállítják, szőlőhegyi pincébe, udvari verembe, vagy ház alatti helyiségbe (pincébe). A vetőmagcsere ezekre a növényekre is érvényes volt, itt is három-négy évenként északabbra eső falvak lakóival cseréltek krumplit, kukoricát. A babbal, mákkal, káposztával végzett munkafolyamatokat nem ismerteti a dolgozat, ellenben kitér a takarmánynövények termesztésére és a széna, sarjú kezelésére. A pillangósok termesztése előtt lényegében csak a réteken és a szőlőben, alj földeken ét út mellett termett füvek betakarítása szolgált téli táplálékul a jószágnak. A 19. századig meglehetősen nagy területet kellett kaszálni, viszonylag kevés eredménnyel. Ekkorra azonban már pontsán kialakult a széna kezelésének a munkarendje. Az első kaszálást júniusban végzik, ekkor a rendre vágott fű az időtől függően, néhány napig szárad, majd a férfiak és asszonyok segítségével forgatják. Ismét néhány napos száradás után a már megszáradt füvet, amit szénának neveznek, feltakarják. A forgatást villával (a múlt század végéig favillával) végezték, a takaráskor pedig főleg gereblyét használtak, vagy villával hajtották a rendet. A feltakart rendeket rudasba hordják, egyes helyeken szénahordó rudat használnak erre a célra, máshol azonban csak villával szállítják a szénát. Egyes helyeken, kizárólag Szögliget környékén, háromágú szénaszárítót készítenek, és ezen szárítják a szénát. A széna behordását az aratás megkezdése előtt feltétlenül elvégzik. Hasonló segítségi formák jöttek létre, mint a gabona hordásánál és a szekér nagyobbítása is azonos módon történik. A sarjú betakarítására augusztus, szeptember táján kerül sor. Ennek munkafolyamatai azonosak a széna kezelésével. Lényegében ezeknek analógiájára végzik a pillangóstakarmányokkal is a munkát. A lucernát, melyet a nyomásföldeken kívül vetnek, egy évben többször is (háromszor) kaszálják. A lucerna négy-öt éven keresztül is jól terem egy-egy földben. Mindössze annyit gondozták, hogy tavasszal, március—áprilisban megboronálták, ezzel frissítve a növényt. Ugyanígy megboronálták a zöldugarban levő lóherét és bükkönyt is. E két utóbbi növény tulajdonképpen csak két-két évig volt kaszálható, hiszen aztán vetés került bele. Éppen ezért, mivel első évben árpa és zab mellett nőnek, csak egyszer kaszáihatók, s a következő évben, 95