Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

későbbiekben derül majd ki. Igyekszem feltárni a termelési szerkezet, a fogyasztási struktúra változása és a mezőgazdasági falu felbomlása közötti összefüggéseket. A parasztok gazdaságainak történetét el kell helyezni a kapitalizmus korabeli Magyarország mezőgazdaságának történetében, némileg pedig az általános gazdaságtörténetben is. A korszak elemzése előtt egy rövid ismertetést kell adni, a jobbágyfelszabadítást megelőző állapotokról. Lényeges ez, hiszen a későbbi gazdaságot alapjában meghatározza a telek nagysága, a birtokstruktúra, valamint ezek jellemző aránya. Van egy átlagos nagyságú parasztbirtok, az ezen szerveződő gazdaságot tekintem a legfőbb modellnek, és elsősorban ennek leírására törekszem. Természetesen a helyi paraszti társadalom is rétegzett, így a mindössze egy-két holdon, és a húsz—harminc fölöttin gazdálkodók más-más stratégiát dolgoznak ki. Különösen Chayanov egyes számításai bizonyítják, hogy az öt—tizenöt holddal bíró gazdaságok nagyjából egy szinten helyezkednek el, figyelembe véve a föld, az igás jószág, a család tagjainak számát, s mindezek korrelációjában a gazdaságosságot.

4 A tiszta jövedelem tehát nagyjából egyező lesz. Szendrő környékének viszonylag igen gazdag irodalma van a 16—17. századról.

5 Ezekből a — jobbára urbáriumokat és dézsmajegyzékeket közlő és elemző — művekből adódik pár tanulság és hipotézis. E századokban már erőteljes szántógazdaság figyelhető meg, a jobbágyparaszti és a kialakuló majorsági területen egyaránt. A majorsági gazdaságok termelési struktúrája lényegében megegyezik a parasztokéival.

6 A Rákóczi-birtokok uradalmai közül a Szendrő környéki falvak háztartásainak igásállat-ellátottsága igen kedvező.

7 Ugyanez a helyzet 1657—1676 között a szendrői uradalom területén.

9 Főleg ökrök szerepelnek az összeírásokban, de szép számmal tartanak lovakat is. A marhatartás a földművelésnek az alárendeltje, külön marhatenyésztő (árutermelő) gazdaságok nincsenek.

9 Juhot kevesen, de viszonylag sokat tartanak. Sertés majd minden háztartásban található, nagyobb állománnyal azonban csak a gazdag jobbágyok rendelkeznek. A több ökörrel is bírók kezén lovak is vannak, ami a fuvarozás jelentőségére utal. A háromnyomásos földművelés az álta4 Chayanov 1966. 5 Makkai 1954.; Maksay 1959,; N. Kiss 1960. 6 Kárffy 1901. 7 Makkai 1954. 33. Itt a felsővadászi uradalom Bódva menti részéről ia látható egy összesítés. 8 Maksay in: Kovacsics 1957. 140.; idézi Gaál 1966. 148. 9 Makkai 1954. 43.; Veress 1958. idevonatkozó csoportosítása. 7