Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

Kertész István parasztember közel negyven éven keresztül vezetett gazdasági naplója, mely igen hiteles, jó anyagot tartalmaz.

2 A terméshozamok alakulására, a termelékenységre, egyes technikák megváltozásának pontos idejére ezek a feljegyzések nyújtják a leghitelesebb adatokat. Néhány kérdés megválaszolásánál jóval szélesebb anyagra fogok hivatkozni. Ezek jobbára olyan problémák azonban, melyek a mai gyakorlatból, vagy akárcsak emlékezetből nem érhetők tetten, valaha általánosak voltak, s meglétükről történeti forrásokból, helynévi adatokból tudunk. A szélesebb körű hivatkozás másik lehetősége a statisztikai közléseknél, régebbi néprajzi gyűjtéseknél kínálkozik. Nem hallgathatok néhány előzetes, a kutatás során felmerült hipotézisről. E falvak ugyanis csak bizonyos viszonyrendszerek figyelembevételével tárgyalhatók. Legfontosabbnak tartom ezek közül az egy szűkebb földrajzi egységen belül megfigyelhető gazdasági alternatívákat. így a nagy- illetve középbirtok útját és lehetőségeit, szemben a paraszti kisbirtokéval. A nagy- és középbirtok eltérő alternatívája ellenére ugyanakkor modellnyújtó is. Fontos tehát figyelmet fordítani ezek itteni sorsára. Egy másik jelentős viszony a Bódva-menti — síksági — falvak és mezővárosok, valamint a hegyek közt meghúzódó falvak gazdasági különbözése. Ez a fejlett és fejletlen ellentétében jelentkezik. És végül — történeti mértékkel mérve — a terület elmaradottsága hangsúlyozódik a dunántúli és különösen az európai gazdasággal való szembeállításkor. Különösen a francia szociológiai és az angol—amerikai szociálantropológiai kutatások vetik fel a termelés és fogyasztás kapcsolatának kérdését.

3 Ügy vélik, hogy e két kategória a paraszti társadalom vizsgálatánál nem választható külön, hiszen a paraszti háztartás (gazdaság) egy önfenntartási rendszer, és e rendszerben zajlik a termelés és fogyasztás minden gazdasági mozzanata. Feltehető azonban, hogy e zártság a parasztság bomlásával gyengül, s amikor a csere-, illetve kereskedelmi viszonyok nemcsak paraszt és paraszt között, hanem más rétegek, osztályok bevonásával bonyolódik, a fenti kategóriák megkülönböztetése indokolttá válik, azaz általánossá lesz a kapitalista árutermelés. A vizsgált korszak épp e változás időszakára esik, így részben indokolt, hogy a tárgyalás menete a közgazdaságtan fogalmi apparátusához igazodjon. Ennek jogossága a 1 Kertész én. E kéziratot 1950-ben Hoffmann Tamás gyűjtötte. Ö hívta fel figyelmemet erre az anyagra, s biztatott feldolgozására. 3 Mendras 1973., Thorner in Shanin, 1971.; Wolf 1973. 6