Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

I. BEVEZETÉS Dolgozatomban egy kisebb terület, nevezetesen a Szendrő környéki falvak paraszti gazdaságtörténetének megírására vállalkozom. A tanulmány elsősorban a 19. század második, és a 20. század első felének — azaz a kapitalizmus korának — paraszti gazdaságával foglalkozik: a termeléssel (földművelés, állattartás stb.), az esetleges értékesítéssel, és némiképp a fogyasztással. Különösen fontos kérdésként vetődik fel, hogy a kapitalizmus kínálta lehetőségek hogyan valósulnak meg; pontosabban fogalmazva, a népesség növekedése, a társadalom differenciálódása során egyes háztartások (gazdaságok) milyen mértékben vesznek részt a mezőgazdasági árutermelésben. A lehetőségeket pozitívan használják-e ki (gépesítés, a termelés intenzívebbé tétele, piac), avagy a paraszti lét perifériájára szorulva, a mezőgazdasági munkán kívül más tevékenység után is nézve, miként marad óhajtott cél a viszonylagosan önellátó gazdaság megteremtése. Az ehhez vezető út azonban egyre inkább megbontja a parasztság sorait, a társadalmi mobilitás a tradicionális falu hanyatlásához vezet. Mert míg egyes csoportoknak sikerül kevés földet, jószágot, házat venni, s ezzel újra birtokos paraszttá válni — jobbára önellátóvá —, addig a többiek az agrárszegénység sorait szaporítják vagy városban, távoli földrészen kénytelenek — jobbára proletárként — meg nem valósult álmaikkal élni. A vizsgált terület a történeti Borsod, Abaúj és Gömör megyék érintkezési vidékén helyezkedik el, azonban főleg Borsodba esnek a terepmunka során felkeresett falvak. A Bódva folyó partján települt Szendrő sokáig a környék központja volt, fontos végvár, mezőváros — így vásártartó hely —, uradalmi központ, közigazgatási hely stb.

1 Fontosságát csak a 19. század második felében kezdi elveszíteni, amikor az iparosodó Edelény válik a járás székhelyévé Figyelmemet azonban főleg e két mezőváros körül meghúzódó falvak életére fordítottam, az itt folyó mezőgazdasági termelésre. Nem törekedtem minden jelenség minden községre kiterjedő bemutatására, hanem a modellalkotás lehetőségét kihasználva csak három község: Abod, Martonyi és Szuhogy példáján próbálom jellemezni a paraszti gazdaságtörténetet. Martonyiból rendelkezésünkre állt 1 Borovszky 1908. 5