Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

Templom, iskola, jegyzőség helyben van. Lakik itt pap, jegyző és néhány tanító. Laknak iparosok, legfőképp kovács, aki lovat patkol, szekeret vasal, asztalos, aki azonban nem tud minden szükségletet kielégíteni, cipész, aki igénytelenebb munkák mellett csizmát reparál, sok paraszt-ács, és paraszt kőműves, akik még a tanultabb mesterek munkáit végzik. A gazda teheneit helyben fedeztetheti, s pálinkáját is kifőzik a közelben. Adót helyben fizet, nem kell vele szaladgálnia. Másfelől mi az azonban, amit nem intézhet el falujában, amit nem kap meg, vagy nem adhat el? Mi az, amelynek áldásaiból csak nehezen részesül? Főleg a falu elzártságát kell említeni, távolságát Szendrőtől. Az utak nehezen járhatók, a parasztok csak gyalog vagy szekéren juthatnak el a Bódva völgyébe. Autójáratot a bányákba sem indítanak. Be kell menni a parasztnak Szendrőre, ha búzát akar őrölni, s meg is kell várni, amíg sor kerül rá, be kell mennie az állomásra, ha műtrágyát akar venni, ha épületfát vagy deszkát, ha cserepet vagy téglát szeretne. Peres ügyeit Edelényben intézheti, itt van a bank és a biztosító, ide jön katonai ügyeiben is. Vásárra máshová megy, ha venni, s máshová, ha eladni akar. A szendrői piacot majd' minden héten felkeresi. Lovát Meszesen fedezteti, vasszerszámért sokáig Metcenzéfre megy el. A szegényebb paraszt eljár dolgozni az uradalomba, Királykútra, Szendrőbe; nagyobb gazdához még a harmadik faluba is elszegődik képesnek. Ha fuvarozik a papnak, kereskedőnek, nincs olyan távoli hely, ahová ne menne el. A korszak végén sokan lesznek bányászok. A távoli munkavállalás igazi perspektívája már a 19. század végén megteremtődött, amikor Amerikába — mint egy távoli városba — igyekeztek. Gyakran más faluba megy a paraszt udvarolni, más faluból hozza asszonyát. Kiterjedt rokonsága van a szomszéd községekben, ezért gyakran ellátogat hozzátartozóihoz. Ünnepel, búcsúba megy, és őket keresi fel először, ha gazdasági ügyletei vannak; s ha falujában az ínséges esztendő szűken méri a termést, őket keresi fel, hogy szénát, szalmát szerezzen. Ezek a térbeli mozgások és ügyletek fontos részei, mint hiányzó láncszemek, a település működésének. Az egyes abodi intézmények és gazdaságok csak ennek fényében láthatók világosan. így teljes a település belső és külső kapcsolatainak rendszere, elhelyezve a hálózatban. Abod települési, gazdasági rendszerében ismertetni kell még az egyes telkek felépítését, s a falu és határa kapcsolatát. Ez utóbbira azonban később kerül sor. 37.