Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

1910-ben a következő kereskedők és iparosok laktak a faluban: Schwarcz Lajos szatócs, Fenerstein József szatócs, Meiszter Ignác korcsmáros és mészáros, Görög Mihály szállodás, vendéglős és cséplőtulajdonos, valamint van még két cipész és egy asztalos.

1

'

5 Az 1930-as évek végén ,,a Hangya szövetkezet mellett 4 kereskedés, 3 italmérés és 6 önálló iparos van a községben (2 asztalos, 3 cipész és 1 kovács)".

14 Van még itt ekkor tejgyűjtő, a község határában pedig mezőgazdasági szeszgyár (Királykúton). Pálinkafőzéseiket hol itt a szeszgyárban, vagy ha éppen működik pálinkafőző a faluban, helyben bonyolítják le. Kovács — eltekintve néhány évtől — mindig lakott a faluban. Műhelye, háza a falu szélén állt. Az iparosok lakóházai elszórtan a parasztokéi között voltak, külön iparos részt nem alkottak. Az iparosok házai egyáltalán nem, a kereskedők házai már némiképp eltértek a parasztok épületeitől. Az eltérés azonban csak igényesebb építőanyagot, pontosabb kidolgozást jelentett, nem pedig formai különbségeket. A lakóházak stílusában nem jelenik meg az oppozíció. 5—6 pásztor is a község szolgálatában állt e század közepéig, amíg nem egyesítették a volt úrbéres telkes gazdák és a volt zsellérek nyájait. Külön legelőre járt egy-egy sertésnyáj, s egy-egy csorda, benne fejőstehenek, az úrbéresek gulyája (ökrök, növendék marhák) és a század elejéig ugyancsak az úrbéresek ménese. E társulatok önállóan tartottak sertésből és marhából apaállatot. így tehát a pásztorlakások mellett istállókat is találunk. Az úrbéresek pásztorai a patak Királykút felé eső szakasza mellett laktak, a zsellérek pásztorai meg a falu másik végén. Fedeztetésre ide hajtották a parasztok jószágaikat. A falu más alkalmazottainak (szőlőpásztor, kisbíró) nem járt szolgálati lakás. A kulturális jellegű épületek közül a két egyházi iskola tekint vissza legnagyobb múltra. A református iskola a temető aljában volt, a görög katolikusoké a patak déli oldalán, közel a másik hídhoz, és egy kápolnához. Működött a 20-as évektől egy ideig könyvtár, olvasókör, művelődési ház, épületük a községháza udvarán volt. Egyfelől úgy tűnik tehát, hogy a parasztok sok mindent beszerezhetnek falun belül, sőt, még értékesíthetnek is egyes terményeket. Vehetnek húst, sót, fűszereket, olajat, gyertyát, vehetnek alkoholt és dohányt, vásznat és ruhát, vehetnek szerszámokat és vetőmagot. Ha vállalkozó kereskedő lakik a faluban, eladhatják a fölösleges búzájukat, a rövid ideig r^űködő tejcsarnokban a tejet. " Sassy 1911. M Csikvári 193!». IV. 2. r;fi