Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

9. rajz Abod belterület térképe A patak menti falvak közül szép számmal akad olyan, ahol a patak nem a falun keresztül, hanem csak a falu alatt folyik. Az úttal párhuzamos meder rendszerint az egyik teleksort kettétöri. (Szőllősardó, Égerszög, Zubogy, Tornabarakony, Meszes.) Itt gyaníthatóan kezdetben egy teleksor volt, a telkek itt is merőlegesen futottak a vízre, s hasonló elv (rét-, házhely-, szántósáv) teremtette meg a gazdaság alapját. A művelhető földek és a népesség növekedésével a rétsáv átadja a helyét az új házaknak és telkeknek. Némely faluban az egyszerű kétsoros forma itt is bonyolódik elágazödással, keresztutcával (Szuhogy, Tornaszentandrás). Igen ritka, amikor a patak nem hosszában, hanem keresztben szeli ketté a falut. A telkek párhuzamosak a mederrel, s lényegében a patakot keresztező úthoz igazodnak (Szendrőlád). A település és víz kapcsolatának sajátos, az eddigiektől eltérő formáját lehet tapasztalni közvetlen a Bódva mellett húzódó falvaknál. A Bódva esetében ugyanis nem állandó mederben haladó folyóról van szó, hanem olyanról, amelyik időnként változtatja medrét, kanyarog, elágazva szigeteket képez, elönti a part menti részt. 31