Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

erejének. Jobbára így van az Bódvaszilastól Edelényig. nálta lehetőségekkel — nem a folyót választják a település rendező erőjének. Jobbára így van az Bódvaszilastól Edelényig. Üt menü falu: Az előző formával szemben, ahol a legfőbb ala­kító erő a patak volt, itt az úthoz való viszony alakítja ki a telepü­lés arculatát. Ez a szintén szabályos, szalagtelkes forma az előzőnél ritkább, és főleg a Bódva partján fordul elő. Egyszerűbb változatá­ban az utat két oldalról csak egy-egy sor telek övezi, és kiágazá­sok, keresztutak sincsenek (Finke, Borsod, Szendrőlád, Dobódél, Bódvarákó, Balajt, Alsótelekes). Az utóbbi két községet kivéve, mind a Bódva mentén, a folyóval párhuzamosan húzódnak. Igazi úlifalu, mely már létezőnek tartható, fontos összekötő utat választ megtelepedése irányadójának, kevés van (Borsod, Szendrőlád). Ha számban több is az útféli (az egyetlen utca bekötő út) falu, de la­kosságát nézve kisebb az előzőnél (Bódvarákó, Dobódél, Finke). Még a népesnek számító Edelénynek is csak egy hosszú utcája van a 18. század végén és ez az utca pedig nem országút. A Bódva völgyé­ben a viszonylagos legelő- és rétbőség nem szorította rá a megtele­pedőket, hogy szinte a folyót is a telek részévé tegyék, másfelől pe­dig a folyó viselkedése sem biztatta, hanem inkább elriasztotta az embereket ettől. A 19. századig nincs is olyan község, amelyet át­szelne a folyó. Orsós utcájú falu: Lényegében mind a patak, mind az út menti falu rendelkezhet a közép felé kiszélesedő, térszerű résszel (Éger­szög, Szőllősardó, Mar tony i, Finke, Borsodszirák). Ez a forma iga­zán ott érvényesülhet, ahol a szemben álló telkek között egyébként szűk a hely. Telepített falvaknál pedig már tudatosan alakítják ki, hogy ide zárhassák a jószágokat. Körfalu: A körfalvak azért tárgyalhatók a szabályos és sza­bálytalan alaprajzú falvak határeseteként, mert míg egyfelől tél­keik nem szalag alakúak, s nem is párhuzamosak egymással, addig másfelől ezek a telkek pontos alaprajzot hoznak létre (Varbóc, Tor­nakápolna). 'Szabálytalan alaprajzú falu: Jobb hiányában kénytelen vagyok ezt az elnevezést használni arra a néhány községre, ahol nincsenek szabályos szalagtelkek és telekirányok. A telek rendkívül kicsi, csu­pán udvar van, s nincs hozzá kapcsolódó telki szántó, kert (Szend­rő, Rudabánya). Mindkét település városi múlttal rendelkezett, egy­kor sűrű lakossággal. A környezeti viszonyok nem is igen engedték a nagy szalagtelkek kialakulását. Előző esetben a dombra, az utóbbi 32

Next

/
Thumbnails
Contents