Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

1. rajz. Imola belterületi térképe (1868) iom mellett. E tér közel sem volt olyan szabályos, mint a rudabányai, s míg az előző esetben gyanakodni lehet a gondos telepítésre, minek eredménye a szabályos tér, Szendrő a fokozatos megszállása után csak jóval később keres és talál a templom mellett szabálytalan piacteret. E helységekben halványulnak el legkorábban a középkori falut kialakító elvek. A községek jobbára települtek, míg több, beljebb eső falu, különösen a Galyaság területén telepített. A két falutípus megjelenése között legalább száz esztendő telik el.

8 Ez idő alatt a gazdálkodási módban alapvető változások zajlanak le, nevezetesen egyre fontosabb a szántóművelés szerepe, az addig egyoldalú állattartás mellett. A telepített falvak lakói jobbára tisztában vannak e tény jelentőségével, ebből, s a telepítésből következik, hogy falvaik szabályosabb formát öltenek, mint a korábban települt társaiké. A telepített falvak jellegzetességeit igen szépen őrizte meg Tornakápolna és Var* Módy 1969. 24