Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

temploma itt is a dombon áll. Martonyiban is a patak melle került a templom. A falu központi tere aztán bővül a pap lakhelyével, majd — főleg a reformációval kezdődően — iskolák épülnek a templom tövében. A templom ilyen elhelyezésének elvétől azonban van néhány eltérés. Rudabányán és Ládbesenyőn is korán, a 14. században emelnek templomot a domboldalra. Máshol a 17—18. századig általában a temetőt is a falu közepén, a templom körül találjuk. A földesúr falu közepi udvarházára korszakunkra már jóval kevesebb példa maradt, a nagy, széles telkek a falu közepén azonban gyaníthatóan a földesúré lehettek, itt volt házuk, s benne haznepük Ez a gyakorlat főleg a kisfalvakban, ott ahol a nemes hatalma nemigen terjedt más területekre, maradt meg. Nagyobb helyeken, a nagyobb földdel rendelkező földesurak aztán elkülönülnek a parasztoktól. Történik pedig ez elsősorban ott, ahol a földesúr valamiféle kísérletet tesz a majorsági gazdálkodás bevezetésére. Ezért az udvarházak vagy a falu szélén épülnek fel, immár impozáns meretekben, miként Edelényben, Szendrőn, vagy távol kerülnek a községtől, az allódium közepére, mint Abod, Varbóc esetében. A közepes kisnemesek szegényes udvarházai a falu közepén maradnak, melyek egyre kevésbé különböznek a jobbágyházaktól. Az egykori vásár-, piactér helye Rudabányán és Szendrőn is szinte sértetlenül megmaradt. Főleg az előző, egykori városi település maradt szabályos. Itt ugyanis a dombon épült régi település (a völgyben az érc kitermelése folyt) megőrzött egy hatalmas, négyzet alakú teret, melyet mind a négy oldalról épületek vettek korul. Északról a templom, parókia, iskola, másik három oldalról pedig a parasztok házai állnak manapság. A középkorban feltehetően városiasabb jellege lehetett e térnek, hasonlóan a felső-magyarországi német bányavárosokhoz. A 16—17. században Szendrőről készült metszetek szintén egy városiasabb települést mutatnak.

7 Még, ha figyelembe is vesszük, hogy e mesterek, kik főleg németek voltak, számos klisét alkalmaztak rajzaikon, s házaik, ha erősen is hasonlítanak a nyugat-európai házakhoz, lehetetlen fel nem ismerni az alaprajzi hasonlóságot a korabeli és a mai Szendrő között. Egyik metszeten a fontosabb középületeket megjelezték, s a rajzon kívül felsorolták ezeket. Ezen az ábrázoláson tisztán felismerhető a mai református templom, és a harangtorony. így mérlegelve pedig, Szendrő városiasabb lehetett. Piactere a mai központ helyén volt, a református temp7 A Szendrőről készült metszetek javát bemutatja Horváth 1959. 23