Végvári Lajos: Imreh Zsigmond (Borsodi Kismonográfiák 13. Miskolc, 1981)
•••• 25. kép. Falusi este völetébe. Imreh Zsigmond művészeti képességeinek tetőpontját jelenti ez a tájkép. Életművét teljesítik ki csendéletei is. A tájkép mellett ez az a témakör, ahol a legjelentősebbet alkotta. Milyen más festői világa, ha a halott tárgyak költészetét és a képzeletében kialakult kapcsolatait vizsgálgatja, mint amikor figurálist fest. Arcképei, kompozíciói eiiogódottak; ezen a téren nem tudott megszabadulni a főiskolás stúdiumok emlékétől. Még önarcképei is csak a külső hasonlatosságról vallanak. Csendéletek festése alkalmával azonban szárnyakat kap képteremtő szándéka, mindig biztosan célba talál. Pedig épp ebben a műfajban volt kitéve annak a veszélynek, hogy visszaél lehetőségeivel : több tucatra tehető fekete kartonra festett, sárga-rózsaszín virágokból álló, bársonyos hatású csendéleteinek száma. Ezek a kommerciális szándékkal alkotott képei is jó színvonalúak, nem rontják, sőt fejlesztik a vásárlók ízlését. 32