Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

ítélésére. Aligha tévedünk azonban, ha azt gondoljuk, hogy ezek a mutatók, ha számszerűleg nem is, de lényegüket tekintve némileg eligazítanak a korábbi időket illetően is. 1954—55-ben a világ háziállat-állományának 13,8 százaléka volt kecske, ha az állományt szarvasmarhára, lóra, juhra, sertésre és kecskére vonatkoztatjuk.

15 Ezen belül meglehetősen eltérő képet mutat az egyes kontinensek részesedése is. 1948—52-ben — az említett állatok figyelembevételével — az állatlétszámból a következő részt kapta a kecske (százalékban):

16 Európa (Szovjetunió nélkül) 7,41 Ázsia (Szovjetunió nélkül) 21,14 Észak- és Közép-Amerika 4,88 Dél-Amerika 5,89 Afrika 27,84 Óceánia és Ausztrália 0,12 Szovjetunió 7,45 A kört leszűkítve szembetűnő, hogy az európai kontinensen az állomány országonként mennyire eltérő. Tanulságos adatsorral rendelkezünk erre vonatkozóan a századfordulóról, amikor kiszámították, hogy országonként 1000 lakosra hány kecske jut:

17 Eszerint: Görögországban 1199 Bosznia-Hercegovinában 909 Szerbiában 372 Dalmáciában 341 Spanyolországban 250 Svájcban 107 Romániában 92 Olaszországban 74 Németországban 57 Ausztriában 43 Franciaországban 42 Belgiumban 36 15 Yearbook Statistics ... 1956. 123—124. 10 Yearbook Statistics... 1956. 146—148. lap. Az 1977-es adatsor — a FAO-évkönyv alapján — az Agrárgazdasági Kutató Intézet, Szekeres Katalin munkatárs szíves közlése. 17 Rodiczky J., 1905. 6. 11