Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

VI. A KECSKETARTÁS HASZNA A kecsketartás haszna, a haszonvétel egyes formáinak aránya az európai kontinens különböző területein eltérő. A mediterrán térség azon országaiban, ahol a legnagyobb a kecsketartás jelentősége, ott közel egyformán fontos szerepet játszik a tej- és a húshaszon, de kiemelkedő a kecskebőr feldolgozásának színvonala is (Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Görögország). Ahol viszont a kecsketartás szerepe nem számottevő, ott a haszonvétel eltolódik valamelyik irányba. Skandináviában a hús a legfontosabb haszna a kecskének, mellette a tej jelentősége csak szezonális.

1 Az Ibériai-félszigeten kedvelt ugyan a fiatal kecskék húsa, de főleg teje miatt tartják az állatot.

2 Az alpi területeken a tejhaszon a tenyésztés elsődleges célja,

3 Németországban a múlt század végén az ipari körzetekben tudatosan támogatták a kecsketartást a munkások jobb tejellátására/' Moszynski, K. szerint a szláv népeknél a tejhaszon és a bőr a kecsketartás elsődleges célja,

5 a Kárpátok területén ugyancsak a kecske teje a legfontosabb.

6 Amikor a kecsketartás veszít jelentőségéből, akkor legtovább a tej jelentősége marad meg, s ha újra növekszik az állat tartásának szerepe (nehéz szociális időkben), akkor a tejhaszon lesz ismét a legjelentősebb, a kecskehús fogyasztása az alacsonyabb kulturális szint velejárója. 1. A tej A tej a magyarságnál a kecsketartás legfontosabb haszna. Az állat tartásmódja és a tartás évi ritmusa a tej haszon elsődleges voltát hangsúlyozza. Népünk tejfeldolgozását, tejkultúráját vizsgáló 1 Szabó M., 1970. 334. 2 Dias, J. 1969. 792. 3 Baromfitenyésztés 1957/8. (Tenyésztési mutató.) Vö.: Novak, V. 1961. 652. 4 Wolski, K. 1976. 162. 5 Moszynski, K. I. 137—138. 6 Kowalska—Lewicka, A. 1972. 140—141. 7 97