Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)
1942 — 0,73% 1946 — 2,66% 1950 — 1,54% 1954 — 2,04% 1960 — 0,69% 1965 — 0,67% 1972 — 0,3 % Ekkor sem egységes az országon belül az állomány területi megoszlása: voltak területek, ahol egyáltalán nem volt kecske, másutt lényegesen magasabbra emelkedett számuk az országos átlagnál. Régi országhatárok figyelembevételével Bihar, Máramaros, Szilágy, Arad, Krassó-Szörény, Beszterce-Naszód, Hunyad, Szolnok-Doboka, Udvarhely és kisebb mértékben Pozsony vármegyék kecskeállománya messze kiemelkedik a századforduló országos átlagából. 41 Ha az állomány sűrűségét térképen ábrázoljuk, akkor az ország északi, északkeleti peremén, szinte összeüggő félkörben rajzolódik ki a kecsketartás legjelentősebb vonulata. Azt hisszük, hogy ez a kép — ha más léptékkíel is — évszázadokkal korábban is jellemző lehetett kecskeállományunk területi megoszlására. A mai országhatárokra redukált adatsor térképezése is az északi megyék fontosságát hangsúlyozza. Pest megye jelentős kecskeállományát más tényezők okozták (lásd alább). A múlt század utolsó harmadában a társadalmi differenciálódás meggyorsulásával, a zselléresedési folyamat kiszélesedésével, valamint az iparvidékek és az ipari munkásság kialakulásával párhuzamosan nőtt a kecsketartás jelentősége az ország belsejében is. (Hangsúlyozni kell, hogy ezeket a változásokat csak a hazai adatok tükrében lehet mérni, jelentős kecsketartó országok példáját tekintve az egész hazai állomány nem jelentős.) Nem véletlen, hogy gazdasági szakíróink is felismerték a kecsketartás szociális jelentőségét, s különösen a századfordulótól propagálták a szegényemberek számára. Munkáik elsődleges célja az volt, hogy nyugat-európai — főleg svájci és német — példák alapján bevezessék a kecsketartásban a modern zootechnika vívmányait, kiemeljék annak színvonalát a primitív extenzív keretek közül. 42 41 Rodiczky J., 1905. 8.; Rodiczky J., 1911.; Andrásovich G., 1921.; Lónyay G., 1910.; Kachelmann K., 1941.; Köves G. Z., 1945.; Soós G., 1946. stb. A Köztelek című lap századeleji évfolyamainak szinte valamenynyi számában található cikk, ami a kecsketartást és a kecsketej fogyasztását propagálja. 42 Rodiczky J„ 1905. 22
