Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

Tiszazug falvaiban kunszentmártoni késes gyűjtötte össze a szarvakat.

117 Borsod megyében cigányok vásárolták meg, s az emlékezet szerint fésűt is csináltak belőle. Különlegesen nagyszarvú bakok szarvát időnként kikészítették és falusi házakban falra akasztották. Említést érdemel, hogy Széken szokás volt a kecskék szarvának lefűrészelése. Általában eső után végezték, és a szarvtő fölött vágták el a szarvat. Az eljárás neve csungurozás.

íls Az állattartó gyakorlatban nem ismeretlen a szarvak és a szarvcsapok lefűrészelése.

119 Néprajzi irodalmunkban azonban nem találunk rá máshonnan adatot Így nem válaszolható meg egyértelműen a kérdés, hogy csupán tenyésztői célokról van-e szó, melyek között lényeges lehet az állat szarvtalanítása, mivel a szarvalt egyedek könnyen megsebzik egymást, verekedősek, s nehéz a velük való bánás, vagy a szarv lefűrészelése — hasonlóan formálásához

120 — esztétikai, kultikus célt szolgál, esetleg — a szarv felhasználása révén — a haszonvétel egyik formája volt. A jelenlegi tenyésztői törekvés, amely a szarvatlan egyedeket részesíti előnyben, az első elképzelés mellett szól. Szórványos adataink vannak arra vonatkozóan, hogy — vonóerő hiányában — alkalmi megoldásként, erős kecskebakot vagy kiherélt állatot kis szekérkébe fogtak, mely jó úton 2—3 mázsa terhet is képes volt elhúzni.

121 Mogyoróskára az 1960-ias évjek végén még úgy költözött az új pásztor, hogy egy nagy kecskebak húzta a batyuját szállító szekérkét.

122 Emlékeznek a kecske befogására a Tiszazug falvaiban, Bács-Kiskun megye néhány településén, s él az emléke több borsodi faluban is.

123 Arra viszont csaknem minden kecsketartó településen emlékeznek, hogy a gyerekek játékból befogtak egy-két kecskét kis szekérkébe. A kecske számára kis négykerekű szekeret készítettek, általában más járműhöz használt alkatrészekből. Az állatra szamár hámját alakították át vagy kenderkötélből készítettek hámot. A befogás módja mindenütt a ló fogatolásának gyakorlatát követte. Egyaránt van adat kumet-szerű szerszám alkalmazására, s az általánosan használt szügyhámba való befogásra. 117 Sgy. Tiszakürt, Cserkeszőllő. 118 Vámszer G., 1959. 91. 119 Mezőgazdasági Lexikon II. 451. 120 Gunda B., 1973. 103—109. 121 Mezőgazdasági Lexikon I. 620. 122 Sgy. 12J Sgy. Tiszakürt, Tiszazug, Csépa, Szelevény, Kunszállás, Kéleshalom, Kisgyőr, Bódvaszilas, Gönc, Erdőbénye stb. 124 Rodiczky J., 1905. 60. 123