Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

lapotban volt. Valószínűleg az ehhez tartozó csempetöredékeket találtuk meg itt (53. kép). Az emeletről csak az 1620-as leírás tudósít bennünket, ekkor ez kényelmes berendezéssel rendelkezett, bizonyára az uradalom valamelyik tisztviselője lakta. Négyszögletű asztal, karszékek, a fal mellett lócák, nyoszolya, fogasok, gyertyatartó, hamuverő, ezüstpohár volt a szobában, a falon Báthori Gábor fejedelem képe függött, a fűtést zöld csempékből rakott kályha szolgálta. Szó esik a ránk maradt emeleti árnyékszékről is. Az épületrész padlása szárított gyümölcs tárolására szolgált. A leírásokból egyértelműen kiderül, hogy az ismertetett épületszárnyat virágoskert választotta el a vár nyugati részét elfoglaló palotától. Talán ennek lehetett a kertésze az 1567-ben említett zsellér. Az már nem dönthető el, hogy mekkora volt ez az 1665-ben már „puszta", azaz elhagyott kert, melyben ez idő tájt már csak egy eperfa és egy gabonatartó szuszékokkal teli fészer állt, de csak a vár középső részének északi felét foglalhatta magába.

112 A legnehezebb feladatot a palota helyiségeinek azonosítása jelenti. Itt ugyanis még korántsem került sor teljes feltárásra, tehát még az épületszárnyak pontos alaprajzát sem ismerjük. De ami ránk maradt, az is csupán a pinceszint, legfeljebb a földszint csekély része. A leírásokból viszont egyértelműen kiderül, hogy egyes épületrészek emeletesek voltak. Helyiségeiket azonban az összeírok nem mindig az egyes szintek sorrendjében írták össze. Néhány ponton azonban valószínűleg nem tévedünk sokat az azonosításnál. Az inventáriumokból ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a V-alakú palota északi szárnyának szélső, a virágoskerttel szomszédos helyisége a földszinten az „öreg alsó palota" volt, mely a berendezéséhez tartozó, vörös márványból készült asztal miatt, a század első felében „kőasztalos ház" néven is szerepel. Ennjek maradványait találhattuk meg közvetlenül a ciszterna és az északi várfal között (44. kép). A tőle keletre feltárt keskeny épületrész valószínűleg a „virágkert tornácával" azonosítható, talán itt volt a feljárat a palotaszárnyak udvari homlokzata előtt körbefutó, fából készült, bizonyára nyitott folyosóra.

03 Az „öreg alsó palota" — melynek deszkás mennyezete volt, s ez megfelel ásatási megfigyelése92. A virágkert helyét igazolják ásatási megfigyeléseink is — vastag humuszréteg, épületek hiánya — tehát, lektorunk, Fügedi Erik véleményét nem tudjuk elfogadni, aki szerint „egy virágoskertnek mindig az épület déli részén kell elhelyezkednie, ezt kívánja a józan ész". Figyelembe véve a vár méreteit, valamint azt, hogy a kertet északról magas várfal védte, a déli vagy északi „rész" itt nem is takar lényeges különbséget. A leírások vas csatornákat is említenek a kertben, talán e vízgyűjtőbe vezették ezek a csapadékot. ÍH