Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

tulajdonképpeni, erősen megvasalt kapujáról nem derül ki, hogy milyen megoldású volt, de a ma megfigyelhető nyomok egy befelé nyíló, kétszárnyas kapura engednek következtetni. Bár. mindegyik inventárium részletesen leírja a kapunál található láb- és kézbilincseket, béklyókat, lakatokat, a tömlöc helyét csak az 1665. évi adja meg pontosan. „Az kapu ellenében" — olvashatjuk a szövegben, s így a vár börtönét a kapubástya dongaboltozatos földszintjének kis fallal lerekesztett, északi részével azonosíthatjuk, ahol nem volt épp kényelmes helye a raboknak (44. kép)."« A tömlöc mellett nyílott a négyzetes kaputorony kétszárnyas kapuja — mely a bástya felépítése előtt, a vár tulajdonképpeni kapuja volt — ezen keresztül lehetett bejutni a „kapuközbe", azaz a torony földszintjére. Az összeírt felszerelések szerint, itt tanyázott az őrség.

91 Innen ugyancsak kétszárnyas kapu vezetett a vár „piacára", azaz a várudvarra. A torony és a bástya emeleti helyiségeire a „kapu feletti ház", „kapu feletti torony", „sáfárház feletti bástya", „kapu feletti bástya", „kapu feletti lövő bástya", „kapu feletti gerendás felház" elnevezéseket használják az összeírások. Közülük az 1620-ban említett kapu feletti ház bizonyára a torony első emelete, mely asztallal, két hosszú karszékkel és nyoszolyákkal volt berendezve. Talán ez lenne a „gerendás felház" is, ahol 1665-ben szenelő kemencéről — a középkori kandallóról — írnak. Vagy a torony legfelsőbb szintjére, vagy pedig a bástya emeletére vonatkozhatnak a „bástya" elnevezések, itt 1640—1660 körül tarackok álltak. A „kapu feletti torony" esetleg a kaputorony második emelete lehetett, ez 1620-ban raktárként szolgált, zsiradékokat, tejtermékeket és 15 mázatlan cserépfazekat tároltak itt. Egészen pontosan ismerjük viszont a vár északkeleti épületszárnyának 17. századi beosztását, helyiségeinek elnevezését és berendezését. Ezt egyrészt annak köszönhetjük, hogy az összeírok útját e részen pontosan meghatározhattuk, másrészt, hogy az eddigi kutatások során teljesen feltártuk a területet. így a kaputoronyból az udvarra kimenve „jobb kéz felől vagyon az Sáfár ház", tehát az épületszárny keleti, szélső helyisége. Ez 1620-ban a vár általános 90. Hasonló elhelyezésű tömlőéről tudunk sok kastélyban is: Aranyosmeggyes: „... tömlöc és kapuközi közös...", Szentbenedek: „... a kapun belül vagyon a földben rakófából egy elhagyatott tömlöc..." — B. Nagy M. 1973. 31., 219. 91, Nemi tudjuk, hol helyezkedett el és milyen megoldású volt az ilt említett „kőkeményei» tűzhely". ;;2