Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)
Az íves várfalon csak egyetlen ponton találunk derékszöget: itt, a várnak a természettől legjobban védett pontján, a délnyugati sarokban — a déli várfal mellett — emelkedett a legkorábbi lakóépület, a palota (8. kép). Pontos méretét és beosztását egyelőre nem ismerjük, hiszen csak alsó szintjének falmaradványai maradtak ránk a pusztulási törmelék alatt, s ezeket is csak részben tártuk fel. A sarakban elhelyezkedő, 11x6 méteres belméretű épületrész biztosan egykorú a várfallal, de az sem kizárt, hogy az egész — mintegy 9x35 méteres — déli palota felépült már a 13. században. Ez a három- esetleg négyosztatú, síkfödémes épület bizonyára két szintre tagolódott. Alul volt a 3—4 méter belmagasságú pinceszint, a természetes sziklafelszín alkotta „padlóval", me ly egyúttal alépítményként egyenlítette ki a nyugati rész mélyebb fekvéséből adódó szintkülönbséget. Felette helyezkedtek el a várfalnál alacsonyabb lakóhelyiségek — talán a nyugati szélső épületrész még egy emelettel is rendelkezett — valószínűleg az udvarra néző nyílásokkal. A szakirodalom szerint legkorábbi kőváraink csupán 'egy általában lakható toronyból és körítőfalból álltak, s nem rendelkeztek palotaépülettel. Bár minden eddigi megállapítás az általánosításhoz szükségesnél jóval kevesebb biztos adatra támaszkodott — igen kevés 13. századi várunkban történt alapos régészeti kutatás — s az sem tisztázott még, hogy tulajdonképpen mi is a lakható torony kritériuma, mennyiben tér el a többszintes palotától — mégis szükségesnek látjuk felvetni, hogy a lakóépület talán már korai kőváraink többségének is szerves része volt. A várépítő főúr aligha lakott egy szűk öregtoronyban, ha lakásigényei nem is vethetők össze a későbbi századok arisztokráciáéival. Az eddigi régészeti kutatások és az okleveles adatok szerint, első kőváraink formája bonyolultabb lehetett, mint azt eddig feltételezték. 17 17. Ujabban Holl I.: Mittelalterarchäologie in Ungarn. 1946—1964. In: Acta Arch. Acad. Scient. Hung. 22. (1970) 396. — és Fügedi Erik — Fügedi E. 1975. 74. és uő. 1977. 55—57. — tettek kísérletet korai váraink építészeti formájának meghatározására. Lektorunk, Horler Miklós szerint is „valószínűnek látszik, hogy a korai várak nagy részénél — nem a normann értelemben vett — nagyobb torony szolgált az várúr lakóhelyéül, mely fallal volt körülvéve". Szerintünk azonban lehetetlen meghúzni a választóvonalat a nagyobb alapterületű torony és a kisebb méretű, de k ét-háromszintes palota között. Így különösen nehéz eldönteni olyan esetekben, amikor csak az alapfalakat ismerjük — ez a helyzet Pozsonyban, Simon tornyán, vagy a jóval későbbi Gyulán —, hogy itt toronyról vagy palotáról van-e szó! Ld. Fialá A.—Stefanovidová T.: Stavebny 20
