Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

Kilátástalan és hamis képet eredményező feladat lenne arTá vállalkozni, hogy meghatározzuk a várak általános alaprajzi elrendezését, hiszen a vár formáját mindig a rendelkezésre álló terület adottságai határozták meg ekkor. így sziklagerincen csak keskeny, nyújtott alaprajzok születtek, ott, ahol nagyobb, laposabb területet szemeltek ki az építkezésre, igen gyakran a füzérihez közelálló, szabálytalan, ovális várforma jött létre, s jóval szabályosabb formájú várak épülhettek a síkvidéken.

18 vyvoj Bratislavského hradu v 11. az 13. storoci. in: Vlastived'ny casopis 1965/2. 77.; Honer M. iy/9. 40.; Paraui N.: A gyulai vár ásatásának építéstorténeti eredményei. In: Magyar Műemlékvédelem.. 1961—1962. Bp. 1966. Hazánkban csak két igazi lakótornyot, ismerünk — mindkettő királyi építkezés eredménye — ezek — Visegrád és Esztergom — tulajdonképpen nagy méretű palotaként is értelmezhetők. (A Fügedi Erik által lakótoronynak tartott Budatin szerintünk mérete miatt — belméret max. 6 m — jól beilleszthető más váraink — pl. Szepes — „oregtornyai" sorába is: Fiala, A.— Izakovícová, M.—Marsina, R.: Budetin. In; Vlastivedny casopis 1965/3. 101. Dévényben sem bizonyítható, hogy lakótorony állt a sziklatetőn, ui. a millenniumi emlékmű maradványai máig nagyreszt tedik itt a falakat, régészeti feltárásra itt még nem. került sor, s végül a nagyszámú korai ábrázolás sem utal itt egy kifejezetten „keep"-re. — Plachá, V.: Devin. Nitra, 1975. 10—14. (Az itt közölt alaprajz csak feltevés.;. Végül a Fügedi által feltételesen a lakótornyok közé sorolt Köpcsény egy központi udvart körülvevő épületszárnyakból álló vár volt: Prickler, H.: Burgen und Schlösser. Burgenland, Wien. 1972. 7. és Könyöki J. felmérése az OMF tervtárában.). A tornyok kérdésében figyelemre méltó Jakimowicz, T. felfogása — Dwor murowany w Polsce w wieku. XVI. Warszawa— Poznan. 1979. 44—57. —, aki a kisebb alapterületű „kincstár- és raktár"-tornyokat megkülönbözteti a „torony-háztól". Így felvethető a „torony-palota" vagy „palotatorony" elnevezés is. Kifejezetten paloták voltak viszont Hollókőn, Boldogkőn, Visegrád fellegvárában, Csőváron, Siklóson, talán Sümegen és Szigligeten már a XIII. században. (Fügedi Erik még Saskőt és Szalónakot is ide sorolja, a legszebb példa: Szepes mellett.). Eltérj ed ettségükre utal Gimes 1295. évi és Bene 1301. évi leírása is. (Nincs terünk most annak kifejtésére, miért nem tartjuk meggyőzőnek a hollókői ós a boldogkői palota XIV. századi datálását.). Ld. Gerő L. 1975. 116., 177., 238., 259., 275., 293. (tanulmányok az egyes kutatóktól), Feld I.—Jakus L.—László Cs. 1979. 18., 53.; Fügedi E. 1977. 107., 131. — Végül igazat kell adnunk lektorunknak, Fügedi Eriknek, aki a paloták eltérjedettségével kapcsolatos felfogásunkról a következőket rögzítette: „... teljes aránytévesztés és tudományos szempontból megengedhetetlen, hogy hét esetből vonjunk le következtetést a XÍII. szárad végén létező 166 várról." Ez azonban véleményünk szerint — tekintve a felhasznált adatmennyiségeti — minden eddigi rendezési kísérletre is vonatkoztatható. 21