Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

szükség esetén innen támadott és ide vonult vissza. Itt őrizte kincseit és okleveleit, itt halmozta fel a birtokairól befolyt természetbeni jövedelmet is. A kővár tehát a feudális társadalom fontos tartozéka, mely szoros kapcsolatban állt a nagybirtokkal. A vár elképzelhetetlen a hozzá tartozó birtokok — az ún. tartozékok — nélkül, ezek jobbágyai tartották fenn az általuk fizetett, a megművelt föld után járó járadékkal. De egyúttal az a birtok volt igazán értékes, melynek központjában vár emelkedett. Kezdetben a földesúr csak gazdasági hatalmat gyakorolt jobbágyai felett, később azután megszerezte felettük a bírói és kegyúri jogokat is. Ezzel létrejött a vár és a nagybirtok szoros, zárt egysége, melyet uradalomnak nevezhetünk. Ezeken az uradalmakon alapult azután a késő középkori Magyarország arisztokráciájának hatalma, mellyel a későbbiek folyamán részletesen is megismerkedünk.'' A magánnagybirtokok kialakulása együtt járt a királyi vármegye felbomlásával, és így a katonai szempontból amúgy is elavuló ispánsági várak elveszítették jelentőségüket. Közülük néhány megfelelő helyen fekvőt kővárrá építettek át, de többségüket elhagyták, szerepüket új várak vették át. Ugyanez a sors várt a sánccal övezett korai magánvárakra is, bár egy részük a kevéssé tehetős nemesek lakóhelyeként még bizonyára hosszú ideig fennmaradt.

7 Füzér vára e vártípusok közül a legkorábbi magánföldesúri kővárak közé tartozott. A régészeti kutatás szerint ugyanis már legelső formájában vastag kőfal övezte. Korábbi sáncok-árkok nyomai nem kerültek elő, de ilyenek készítésére a meredek sziklacsúcs amúgy sem lehetett alkalmas. A 13. század elején az Aba-nemzetség tagjai biztosan képesek voltak kővár emelésére. A korai nemzetségi monostorok — Sár, Debrő, Széplak — mellett, ők voltak biztos vagy valószínű építtetői számos 13. századi hevesi és abaúji várnak — Bene, Oroszlánkő, Sirok, Markaz, Derecske, Szalánc, Sárvár, Gönc, Regéc és Boldogkő —, melyek közül több talán még 6. A kőfallal védett, új típusú várak első modern történeti értékelését Fügedi Erik végezte el: Fügedi E. 1975. 65—66. és uő. 1977. 14. skk. — munkánkban az ő megállapításait követjük. 7. Nováki Gy.—Sándorfi Gy.—Miklós Zs. 1979. 95—97.; Fügedi E. 1977. 16. — Míg az ispáíisági várak többsége laposabb, mélyebb részeken épült, a kővárak kevés síkvidéki példától eltekintve kifejezetten magas pontokra kerültek. Ez lehetett az egyik oka annak, hogy csak a magasabb helyeken fekvő ispán&ági várak — Nógrád, Pozsony — épültek át később kővárrá. 12