Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

Füzérrel egy időben készült.

8 Sajnos, a feltárás során előkerült leletek — elsősorban edénytöredékek — nem teszik azt eldönthetővé, vajon már a 13. század első éveiben, vagy csak közvetlenül 1235 előtt került sor Füzéren vár építésre. A várhoz tartozó birtoktest a század második felében már szinte az egész Hegyközt magába foglalta és tizenegy falut számlált. Valószínű, hogy korábban jóval kisebb volt, s csak újabb és újabb irtásfalvakkal érte el ezt a kiterjedést. Egybefüggő nagybirtokokat a 13. században általában már csak az ilyen, (erdőhatáron túli, gyéren lakott vidéken lehetett létrehozni, s talán ezzel magyarázható az, hogy az ország középső területein kevés korai várat találunk.

9 Füzér nem szolgálta sokáig az Abák hatalmát. Nem tudjuk, miért vette meg tőlük II. Endre, de az biztos, hogy nem stratégiai helyzete miatt került az uralkodó kezére. A vár — mint a 13. században épített várak többsége — nem fekszik stratégiailag fontos helyen: a Zemplén vármegyéből Kassa felé vezető út tőle távolabb, a Bózsva- majd a Komlós-patak völgyében futott. Ezen nem is lehet csodálkozni: ekkor a várat építtető birtokos mindig olyan helyet választott ki, mely a legalkalmasabbnak tűnt „maga és vagyona" lehető legkönnyebb megvédelmezésére. Megfigyelhető, hogy ritkán esett a választása a környék legmagasabb pontjára — bár 3. Az ásatási megfigyelésekre részletes rajzi és fényképanyaggal ld. a kutatási dokumentációt a Nemzeti Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum Adattárában, valamint az 1. jegyzetben említett előzetes jelentést. A felsorolt várak közül biztosan az Abanemzetség építtette Benét, Sírokat és Oroszlánkőt, Ezekről csak annyit tudunk, hogy 1300 körül már álltak: Fügedi E. 1977. 107., 188., 173. Derecske és Markaz csak birtoktörténeti megfontolásból köthető a nemzetséghez: Feld I.: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok. In: Műemlékvédelem, 1980., megjelenés alatt. Gönc és Szalánc szintén Aba-építés, azonban Fügedi Erikkel szemben úgy véljük, hogy az, miszerint az 1270. évi füzéri határjárás nem említi magukat a várakat, még nem zárja ki meglétüket: Fügedi E. 1977. 138., 194. Regéc először — 1307-ben — Aba Amadé kezén tűnik fel, az Aba-nemzetség általi építése nem zárható ki. (Joó Tibor adatai — A regééi vár. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 16. (1977) 29. — nem alapulnak okleveles forrásokon.) Boldogkőn sem bizonyítható a Tomaj-nem várépítése, mivel Györffy György szerint a nemzetség leányág révén juthatott a megyébe — Györffy Gy. 1963. 44. 9. Fügedi E. 1977. 38—40. 13