Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)

zetett a halak rangsorában, a tömegzsákmányt azonban nem ezek, hanem a balint és a paduc biztosították. Bérleti viszonyok A halászati jog hasznosításának részleteiről — különösen a századfordulót megelőző időszak bérleti viszonyairól — eléggé ke­vés információt szerezhettünk a ma élő halászoktól, az esetleges iratanyagot pedig nem ismerjük. Teljes biztonsággal tehát csak any­nyit állapíthattunk meg, hogy a halászok — más magyarországi vizekhez hasonlóan — a Hernádban is valamilyen bérleti jogvi­szony alapján halászhattak. Az 1888. évi halászati törvénynek a halászati társulatok meg­alakítását és a kötelező bérbeadást egységesítő rendelkezésiéi 22 való­színűleg nem korlátozták oly mértékben a halászati lehetőségeket, mint a nagyobb folyókon. A halászati társulat XIX. század végi — XX. század eleji megalakulásáról pl. nincs adat. 23 Feltehetően a jogtulajdonosok adtak tehát engedélyt a halászoknak. Feltűnő, (de a pisztrángos vizek nagyobb értékével és a pisztrángtenyésztés álla­mi szorgalmazásával könnyen magyarázható), hogy a hegyi patakok szervezett hasznosítása megelőzte az Alsó-Hernád-völgy halászatá­nak szabályozását. Szepes megye pl. már 1872-ben — más törvény­hatóságokhoz hasonlóan — halászati szabályrendeletet alkotott, s ugyanúgy intézkedett a halászati jog hasznosításáról (illetve — ha . a jog tulajdonosa község vagy közbirtokosság — bérbe adásáról), mint a Tisza- vagy Duna-menti megyék. 24 Az első halászati társu­latok is a felső szakaszon szerveződtek. Az 1910-es alakulású kas­sai társulat a környező patakok pisztránggal való benépesítését vál­lalta, s a harmincban maximált tagsága számára csak a sportcélú horgászatot engedélyezte. 25 A Szepes megyei Hernádon — a legfelső szakaszon — 1912-ben szerveződtek meg a társulatok: a „Szepes­22 A halászattal kapcsolatos jogszabályok igen hasznos gyűjteménye: Fischer F., 1928. 23 v. ö.: Répássy M., 1902. 16—17 és III. tábla. — A század első évti­zedeiben a kisebb folyókon — pl. a Bodrogon (Gönyey [Ebner] S., 1926. 11.), a Latorcán (Deák G., 1911. 145.) — gyakori volt, hogy a víz tulajdonosa közvetlenül egyezett meg a halászokkal, halászcsa­patokkal. 24 Békés megyei Levéltár, Békés vm. közgy. ir. 600/1872. (ugyanitt, s a 13/1874. számon található Heves, Zala, Békés, Arad megyék szabály­rendelete is). — A Duna menti megyék szabályrendeleteire 1. Sóly­mos E. } 1965. 27—28. 25 Halászat, XI (1910. febr. 15.) 12. sz. 96. 10

Next

/
Thumbnails
Contents