Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)

megyei alsó-hernádvölgyi" 166 kat. holdon, a „Szepesmegyei felsőhernádvölgyi" 330 kat. holdon; a pisztrángos vizek hasznosítását tekintvén az elsőrendű feladatnak.

26 Az Alsó-Hernádon csak 1927-ben alakult Halászati Társulat, 1017 holdon.

27 Aligha valószínű, hogy a bérlő halászatot ettől az időponttól számíthatnánk, hiszen a társulat létrejötte után azonnal feltűnően magas a bérleti díj, márpedig, ha ekkor történt volna a bérlet „bevezetése", a halászati lehetőségek feltűnő romlása nyomot kellett volna hagyjon az emlékezetben. Az 1920—1930-as évek fordulóján 3097 pengő volt a Társulat bérleti bevétele, ami egy holdra számítva 3,5 pengőt jelent, s ez magasabb pl. minden Csongrád feletti Tisza-szakasz egy holdra számított bérösszegénél.

28 A Társulathoz tartozó Hernádot — adatközlőink hiányos emlékezéseiből ez következtethető — a Tiszán szokásosnál sokkal kisebb szakaszokban adták bérbe. Hasonlóan pl. a „Miskolcvidéki Sajóvízi Halászati Társulathoz", ahol az 1370 kat. holdnyi vízterületet 8 bérleti szakaszra osztották.

29 A kisebb szakaszokon egy-egy jól szervezett halászcsapat is bérlő lehetett. A hernádbűdiek pl. nem emlékeztek rá, hogy bérlőnek lettek volna „alkalmazottai": a főkártya és a segédkártyák váltásának közösen viselt költségéről beszéltek. E kártyák azonban — államilag rendszeresített „hal ász jegyek" lévén — önmagukban még nem jogosítottak halászatra, s váltásukért viszonylag csekély összegű illetéket kellett fizetni.

50 Valószínű tehát, hogy a halászjegyek váltásának költségébe a Társulatnak fizetendő bérleti díjat is beleértették. Ha igen, jogilag bérlők voltak. Pef'ei adatközlőnk viszont úgy emlékezett, hogy Gibárttól Dobszáig egy földbirtokos bérelte ki a vizet. A bérlő váltotta egyik ícepésének a főkártyát, aki azután hét segédkártyát válthatott. A segédkártyások egyedül is halászhattak, csak a nagy hallal kellett elszámolniuk a bérlőnek. Amikor közösen halásztak, napszámot fizetett nekik a földesúr, nem fizette meg külön a hal árát. Ha valóban egy földbirtokos bérelte ezt a szakaszt, a hernádbűdiek csak albérlők lehettek: nem a Társulatnak, hanem a bérlőnek fizettek a vízhasználatért. Talán önállóan béreltek egy-egy kisebb szakaszt azok a tiszai vagy Bodrog menti halászok (kishalászok!) is, akiknek rövidebb 26 Halászat, XIV (1913. máj. 1.) 9. sz. 93. 27 Fischer F., 1931. 68. 28 Homér J., 1933. 25—27. 29 Halászat, XIV (1913. mára 15.) 6. sz. 71. 30 v. ö.: Fischer F., 1928. 4—5, 45—46, 64—65. 11