Szabadfalvi József: A megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből (Borsodi Kismonográfiák 9. Miskolc, 1980)

A TEMPLOM TÖRTÉNETE A községet a Váradi regesztrum említi először Medueazu formában. A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a község neve valószínűleg a meggy + aszó (völgy jelentésű) szavak összetétele.

7 A Fény ér patak két pontján fekvő település hajdan két külön helység volt: Al- és Fel-Megyaszó, a 14. században pedig Bertalantelke néven ismeretes. 1567-ben a török elpusztította,

8 a 17—18. században mezőváros, pecsétnyomóján egy medve kürtöl.

1

' Az eredetileg középkori erődtemplom valószínűleg a 13—14. században épült. Zombory Gedő szerint a község és a templom 1420 körül „cseh telep" volt, erős kőfallal is a husziták vették volna körül. A szerző, aki a leglényegesebb adatokat szolgáltatta az épület és az eklézsia történetére, 1867-től a község református lelkésze, s itt igen sok helyi hagyományt, népmondát megismerhetett.

10 Szendrei János szerint a sarokbástyás „erődítmény" a törökkorban készült.

11 A községet és a templomot 1599-ben 7 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1978. 415. 8 Csikvári Antal: Zemplén vármegye. Bp., 1940. 203. 9 Csőri István: A megyaszói templomerőd. A sárospataki Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményének Faluszemináriuma AT. 1947. 10 Zombory i. m. 269.; Vö. még Szendrei János: A megyaszói ref. templom magyar stílusú díszítményei 1735-ből. In.: Dongó Gyárfás Géza (szerk.): Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. VII. Sátoraljaújhely, 1902. 65—66. 11 Szendrei i. m. 1901. 155. 7