Szabadfalvi József: A megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből (Borsodi Kismonográfiák 9. Miskolc, 1980)

török-tatár sereg elpusztította, a hajdúk 1606-ban telepedtek be.

12 Megy aszó a Sajó és a Hernád vidékének az egyik hajdú települése.

13 A templomot 1615-ben építették újjá, a torony feljárójában ezt felirat is jelzi: „Anno 1615. Item 29 Április Hemater Nagy Mihály Master Georg Scholtesz ..." A torony építését, tehát Nagy Mihály irányítása mellett Soltész György mester végezte. Egy másik adat is őrzi az építés idejét és gondjait: Kazinczi Ferenc Zemplén megye levéltárának tárgymutatójában Tardi György 1615-ben írt levele mellé a következő megjegyzést teszi: „Alig lehetett érteni a nagy bölcsesség miatt mit akar. A megyaszaiak templomot építettek. Már vége felé voltak az építésnek. Akkor kérik a vármegye oltalmát."

14 Majd adókedvezményt is kérnek. Esztergomi Gábor, aki 1776 és 1807 között volt Megyaszón lelkész, a következőket jegyezte az 1721. évi vármegyei vallási összeírás helyi templom vizsgálati jegyzőkönyvébe...: „Habét templom ex fundamento a Reformis Anno Domini 1615. .. . exstructum, Turnum eidem Anno Domini 1704." A templomot ex fundamento 1615-től, Tornyot 1704-től a megy aszói Reformátusok maguk építették. 1721-ben Zemplén vármegyében csak Megy aszón volt református templom.

15 A református falut és templomát, Zombory Gedő publikációja szerint, 1645-ben szerzetesek és fegyveresek támadták meg és el akarták foglalni. Hadd idézzem itt a leírást: „Előre járt a parancs, hogy egy férfi se merjen fegyvert fogni, ellenállani. A kijelölt napon a férfiak ott hagyták a községet, kimentek a közeli halomra. A nők pedig fegyvert fogtak s ki seprővel, ki piszkafával, laskasodróval, kővel, forró vízzel felfegyverkezve, nemcsak ellene állottak a cserepároknák — barátoknak — de pár órai harc után ki is verték őket a faluból. Ennek a hősi ellenál12 Hankó Zoltán történeti munkája a Zempléni Múzeum Adattárában. 13 Dankó Imre: Sajó-Hernád vidéki hajdú telepek. 14 Csőri István 15 Pauler Gyula: Századok, 1869. 8