Szabadfalvi József: A megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből (Borsodi Kismonográfiák 9. Miskolc, 1980)

rása is lehet: egyrészt a felekezetektől függően az egyházi ikonográfia, illetőleg a népművészet és a néphitbeli szimbolika.

44 Egyes noszvaji és megy aszói táblák növényi ornamentikája is sok hasonlóságot mutat. Erre az összegzésben még visszatérünk. Későreneszánsz díszítmény, ill. kompozíció a mennyezetdeszkákon az olasz koszorú,® amely kőfaragásokon, bútorokon faragott és festett módon, mennyezeteken is gyakran előfordul, az utóbbiakon jobbára a 17—18. századi darabokon. Legtöbbször csipkés szélű akantuszlevélsor vagy babérkoszorú; mindkettő fellelhető Megy aszón is. Van, ahol jó kirajzolt két külön ívből áll (7., 8., 9., 11. tábla), a klasszikusabb megfogalmazásúaknái látszik a koszorú növényi jellege. Másoknál már a koszorú elsematizálódik, sőt némelyiknél már csak térelválasztó szerepe van, eredeti jellegét, pontosabban anyagszerűségét részben vagy teljesen elveszti (12., 13., 14., 15. tábla). Igen szép a 8. és a 10. táblán látható mennyezetdeszka olaszkoszorús díszítménye. Az előbbinél, az egyébként is bonyolult kompozíciót övezi egy gazdag akantusz koszorú, az utóbbinál egyetlen cizellált tulipánt ölel körül megvastagodott ívével. Figyelemre méltó még a 9. tábla egésze is, mintha az előző tábla leegyszerűsített, mondhatnánk rusztikus átformálása lenne. A kettőt valószínűleg a két mester külön kezemunkájának kell tekintenünk. A 11. táblán a klaszszikus koszorú naturális megfogalmazású, szinte mezei virágokból álló koszorúvá oldódott. Talán ezekből, az olasz koszorúval övezett kompozíciókból fejlődött ki a néhány kör kompozíciójú tábla (16., 17., 18., 19. tábla) ornamentikája. A 19. táblán pl. jól meg is figyelhető egy fél vastagságú olasz koszorú (2. kép). Itt említem meg, hogy a centrális beosztású kompozícióknál, s így az olasz koszorúknál is, a készítő mesterek egy, gyakran több körzős bekarcolással segítették a kompozíció centrális és arányos elhelyezését. Ez min44 Vö.: Hofer Tamás—Fél Edit: 45 Balogh Jolán: Az erdélyi renaisance. Kolozsvár, 1943.; Balogh Jolán: A népművészet és a történeti stílusok. Néprajzi Értesítő, XLIX. 1967. 155.; Tombor i. m. 1967. 13.; Tombor i. m. 1968. 21—23.; K. Csilléry Klára: 25