Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)

hajfonatjaikat. A partiak ebben is követték őket. Erre a nemes lányok levágatták a hosszú hajat. Ma már rövid, hajsütő vassal bodorított hajuk van. A parti lányok ma ebben is követik a nemeseket. A fejkendőviselet a nemesi fiatal asszonyok körében századunk derekán veszett ki; az idősebb asszonyok még tartják. A fejkendő helyére a polgárias kalap került. A bokorugró bőszoknyát, kislajbit a századfordulón vetették le, a meleg téli kendőt, csizmát egy-két évtizeddel később. A parti lányok, fiatal menyecskék közül a két utóbbit még viselik. Az idősebb asszonyok közt még néhány bőszoknyás is van. A század elején a fiatal nemes nők szokásba hozták a városias plüsskabátot, majd miután a partiak ebben is követni kezdték őket, levetették. A plüsskabátviselet a parti nők körében a 30-as évek elején ment ki a divatból. A nemes nők télen a városi télikabátot használják. A partiak közt kevésnek van meg. A kosztüm a nemeseknél egyre gyakoribb, a partiaknál még nem. Ugyanez a helyzet az ékszerek használatában (karkötő, óra). A nemes fiatal nők kis cipőben járnak. A partiak most hozzák szokásba. A két réteg egymással szembeni magatartása jellemző eltéréseket mutat. A derekasiak nem vállalják a paraszt nevet. A partiakra hárítják. „Mi nem vágyónk parasztok, mi gazdák vágyónk! Ha parasztot akar látni, menjeék a partra. Ott laknak a Demeterek, Vargák, Antalok." A partiakat a derekasiak egy bizonyos korhatárig (kb. 50 év) tegezik. Az öregeket bácsi, vagy néni néven szólítják és magázzák, vagy kendezik. A parti általában kigyelmednek szólítja a nemest és mindig urazza. Elmegy a parti a nemeshez. ,,— Ággyon isten kigyelmednek, Csiszár uram. — Ággyon isten Laci! Mi jóuba gyöttel? — Een csak azér, hogy im hivatott Csiszárné asszonyom." Erre már kifigyel a nemes asszony a meleg konyhából. Ki is jön. Köszön neki is előre a parti: ,,— Ággyon isten Csiszárné asszonyom. — Jóul van kedves eggyém. Gyere man! Ezt az óulat keik méccsinálni itteég la! Az ajtaja dűlt be tudod-e? Ügyes legeény vagy, méttudod te csinálni. Segítsél csak Csiszár úrnak!" Ebbe a leereszkedő magatartásba egy kis okos hízelgés vegyül. A parti még megtiszteltetésnek veszi, ha a nemes megkéri valami szívességre. A partiak urazó viselkedését azzal magyarázták nekem a nemesek, hogy érdekből alázza meg magát, behízelgi magát a derekasinak. Azonban e magyarázatnak ellentmond az, hogy a nemes szülők már korán gyermekeik úrázására, vagy kisasszonyozására szoktatják a partiakat (lásd alább). Előre természetesen a parti köszön (. . . jóu estefeléét, jóu napot, — erőüt, egeésséget) még akkor is, ha a deréki valami okból a partra megy. A barkóknál köszönés helyett gyakran szokásos szólongatás inkább az azonos osztálybeliek közt van meg. A nemes nem szívesen veszi, ha a parti megszólítgatja, de eltűri. Ház előtt kis lócán üldögélve, vagy a kapu előtt álldogálva társalognak a nemesek. Ha parti ballag arrafelé, illendőségnek tartja ennyit szólni: „— Beszeélgetnek? — Beszeélgetőnk" — hangzik a