Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

Borsos i. m. 46.: A Rákóczi család hutaalapító tevékenységéhez L. Takács Béla: Parádi üvegművészet. Bp., 1970.; Takács Béla: A zempléni hegység üveghutái. Bp., 1966.; A Pálffyak hutaalapító tevékenységéhez L. Takáts Sándor: Magyar üveg, magyar üvegesek. Századok. 1907. 635.; Vö. Borsos i. m. 46.; A Batthyányiak hutaalapító tevékenységéhez pedig L. Takáts i. m. 189—190.; Sághelyi Lajos: A magyar üvegipar története. Bp., 1938. 107. 18. Az üvegművészet sajátos iparművészeti ág. Az üveg készítése technikai ismereteket kíván. Ezért nem válhatott az üvegművesség népművészetté. De a vagyoni differenciálódás hatására elkülönült a nemesség és a parasztság részére elkészített üveg. Az utóbbiakét egyszerűbb kivitelük miatt és állandósult formáik és díszítésük következtében paraszt üvegeknek nevezzük. Vö. Borsos i. m. 55. 19. Conscriptio dominii Diós Győr 1720. Országos Levéltár (továbbiakban OL) Urbárium et Conscriptiones fasc. 5. No. 4. 20. A diósgyőri koronauradalom tulajdonképpen kincstári birtok. Az 1514. évi 3. te. nyilvánította ennek. Vö. Wenzel Gusztáv: Diósgyőr egykori történelmi jelentősége. Pest, 1872. 10.; Az uradalom zálogos földesúri — 1540—1702 közötti — korszakával több munka foglalkozik. Csupán a legfontosabbakat L. Leveles Erzsébet: A 800 éves Miskolc 1000-től 1878-ig. Halmay—Leszih (szerk.): Miskolc, Bp., 1929. 24—26.; Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata. II. Bp., 1890. 399—404.; Sárközi Zoltán: Mezőkövesd története 1275—1918. Sárközi Z.—Sándor 1. (szerk.): Mezőkövesd város monográfiája. Miskolc, 1976. 83.; Vahot Imre: Magyarföld és népei eredeti képekben. Föld és népismei statistikai és történeti folyóirat. Pest, 1846. 13. 21. Leveles i. m. 66.; Sárközi i. m. 83.; Szendrei i. m. 399.: OL. C. 59. Helytartótanácsi Levéltár., Magyar Király Helytartó tanács, Depertamentum Urbariale. Borsod vm. 1780./6747. sz. 22. Sárközi i. m. 83, 89.; Leveles i. m. 64—66.; Tóth Kálmán: Mezőkeresztes története. Miskolc, 1928. Miskolcnak a 18. század második felében pereskedni kellett a megváltás idején megszerzett jogaiért. A Grassalkovich-féle szerződés után Keresztes és Kövesd földesúri terhei is jelentősen emelkedtek, de Kövesd lakossága 2550, Keresztes lakossága pedig 1500 rénes forintért megválthatta természetbeni szolgáltatásait. 23. OL. N. 78. BB. No. 3. Diósgyőr 1715. évi összeírása. Az uradalom allodizálási törekvését Vö. Gyimesi Sándor: Megyénk a török hódoltság korában. A polgári átalakulás felé. Varga Gné. (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára. Miskolc, 1971. 31. 24. Heves megyei Levéltár (a továbbiakban HmL.) Egri Káptalan magánlevéltára. Nagypréposti iratok III. (Miscellanae) XII—2/d/63 conscriptio dominii Diós Győr 1744. Szilas Géza—Kolossváry Szabolcsné: A diósgyőri kincstári uradalom erdőgazdálkodása. Kolossváry Szné (szerk.): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon, Bp., 1975. 141. 25. OL. Urbárium et Conscriptiones fasc. 5. No. 4. Conscriptio dominii Diós Győr 1720.; HmL. Egri Káptalan magánlevéltára. Nagypréposti iratok III. (Miscellanae) XII—2/d/63 conscriptio dominii Diós Győr 1744. 26. OL. Urbárium et Conscriptiones fasc. 5. No. 4. Conscriptio dominii Diós Győr 1720. 27. HmL. Egri Káptalan magánlevéltára. Nagypréposti iratok III. (Miscellanae) XII—2/d/63 conscriptio dominii Diós Győr 1744.